A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Molnár Mátyás: Adalékok Tompa Mihály Szabolcs-Szatmár megyei kapcsolataihoz
regékről is szó volt. 82 Tompa, mint erről a következő fejezetben szólunk, barátai és ismerősei révén is gyűjtötte a népmondákat és népregéket, amelyeket aztán költői formában feldolgozott. Segítette Tompát ebben a gyűjtőmunkában barátja, Beczkes József, a tiszakóródi pap is. VI A MEGYE KÖZSÉGEI A NÉPREGÉK ÉS MONDÁK-BAN Külön kell szólnunk Tompa Mihály epikai költészetének azokról a darabjairól, amelyek a szabolcsi és szatmári tájhoz kapcsolódnak. Három népregéjét tarthatjuk számon ezek sorában, mégpedig éppen a sikerültebbeket népregefeldolgozásai közül. Tompa költői pályafutásának már az elején érdeklődéssel fordult a nép mondái, regéi felé. „Napjainkban úgy a politika, mint a szépirodalom igen nagy figyelmet fordít a népre és annak életére; összeszedetnek a népdalok, népmondák, sat. népszínművek iratnak" —írta Liszkai Pap Imrének 1846ban, 83 és kifejezte, hogy ő is ezen az úton akar haladni. Gyakran fordult tehát témáért a nép hagyományait, gondolat — és érzelemvilágát őrző népköltészeti alkotásokhoz. Széles körű gyűjtőmunkával igyekezett feltárni ezeket. Amerre megfordult, lejegyezte őket és összegyűjtésükbe barátait, ismerőseit is bevonta, így például Böszörményi Károlyt 84 és Lévai Józsefet 85 is megkérte népregék gyűjtésére. Liszkai Pap Imrétől 86 énekes népi játékokat is kért, és mint az előbbi fejezetben említettük, Beczkes József 87 tiszakóródi lelkésszel is levelezett a népmondák és népregék gyűjtése ügyében. Közismert, hogy Tompa népmonda- és regefeldolgozásai életművének a kevésbbé értékes, kevésbbé sikerült részéhez tartoznak. Hibájául leginkább a konfliktusok drámai felépítésének hiányát, a moralizáló törekvés eltúlzását, az igazi népi szemlélet és népi nyelv hiányát róják fel. A szabolcsi és szatmári tájakhoz fűződő regefeldolgozások sem mentesek teljesen ezektől a hiányosságoktól, azonban némely értékük miatt mégis a legjobbak közé sorolhatjuk őket. A Sülyedés-Ъеп kirajzolódik a gazdag ember önzése, kapzsisága, embertelensége a szegénnyel szemben. К népregefeldolgozás a Szatmár megyei Penyige egyik határrészéhez kapcsolódik, és az elnevezés eredetét magyarázza. A szegény ember fiát nagy szerencse éri, egy nagyon szép lány lesz a mátkája. A gazdag ember azonban megirigyli boldogságát és pénzzel megvesztegeti a leány anyját, hogy adja az ő fiához leányát. A dús termést is irigyli a szegénytől és éjnek idején átlopja a saját magtárába, végül a földjét is elszántja. A gonosz lelkű, kapzsi ember tagadja a gaztetteket, és hogy szavának nagyobb 82 Uo. 83 Tompa Mihály levele Liszkai Pap Imrének, 1846. január 10. TML, I. k. 36. sz. levél. 84 Tompa Mihály levele Böszörményi Károlynak. 1845. május végén. TML, I. k. 28. sz. levél. 85 Tompa Mihály levele Lévay Józsefnek, 1844. november táján. TML, I. k. 24. sz. levél. 86 Tompa Mihály levele Liszkai Pap Imrének, 1846. január 10. TML, I. k. 36. sz. levél. 87 Tompa Mihály és Beczkes József tiszakóródi ref. lelkész levelezésének ilyen tartalmú darabjaira — Vozári közlésére hivatkozva — Bisztray Gyula utal a TML Jegyzeteiben, II. k. 525. o. 256
