A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Molnár Mátyás: Adalékok Tompa Mihály Szabolcs-Szatmár megyei kapcsolataihoz

A sírvers szerzőjét általában nem szokták a síremléken feltüntetni, a Tompa neve sem szerepel. A gávai Soldos családban élt hagyomány azonban úgy tartotta számon, hogy a sírverset Tompa Mihály készítette. A vers hangu­lata, szókészlete, szóképei valóban rávallanak a költőre. Busa Margit a Síremlék, a Halott, A fehér liliom c. versekkel ós a Jcemecsei sírverssel veti össze a Soldos Borbála sírversének szóképeit, hasonlatait, a kifejezett gondolatokat, és az egyezések alapján bizonyítja Tompa szerzőségét. V. BABÁTOK — PAPTÁRSAK Tompa levelezése őrzi azoknak a kapcsolatoknak az emlékét, amelyek a költőt több szabolcsi, illetőleg szatmári barátjához, paptársához fűzték. Sárospatakon kötött barátságot Tompa Lükéi Tóth Péterrel, aki szintén papnak tanult. Tanulmányai végeztével a Szabolcs megyei Búj község gyüle­kezete választotta meg. Itt működött 1842. március 29-től 1878-ban bekövet­kezett haláláig. 62 Tompa és a három évvel idősebb Litkei Tóth Péter között bensőséges baráti kapcsolat volt, erről tanúskodik a költő leveleinek hangja. Midőn pedig a búji pap egy egyházi lap hasábjain a Hegel tanai körül folyó vitában kifej­tette teológiai nézeteit, azokat Tompához intézett levelek formájában tette közzé, ezzel is kifejezve barátja iránti tiszteletét. Litkei Tóth Péter nagy műveltségű ember volt. A sárospataki teológia elvégzése után is tovább képezte magát, és mint fiatal pap 1846-ban bejárta Nyugat-Európa több nagy, kálvinista városát. 63 Elsősorban bizonyára kül­földi útjának tapasztalatai késztették arra, hogy értekezésben foglalja össze a hegeli filozófiáról vallott felfogást. E munkájához anyaiskolájától is kapott ösztönzést. Bújhoz nem volt túl messze Sárospatak, ahol ez időben Szeremlei Gábor tanár — együttesen Tarczy Lajos pápai és több más kollegájával — a hegeli filozófia elemzésén — bírálatán munkálkodott. Mindezek mellett Tompa vallásos versei és addig megjelent két teológiai témájú cikke is inspirálták törekvéseit. Hittudományi értekezése. 1847-ben és 1848-ban jelent meg a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, Tompához intézett levél for­májában, Búji levelek címmel. 64 Tompa érdeklődéssel olvasta és örömmel fogadta a Búji levelek-et. „Megtiszteltél „Búji leveleiddel", nagy érdekkel olvastam, jegyzeteket tettem rá magamnak. . . Igen szeretlek Péter ezen okos és szép dolgokért. Isten adja, hogy sokszor csinálj nekem ilyen magasztos örömet. Érts meg: nem annak örültem, hogy hozzám írtad, hanem hogy írtad", — írja 1848. május 16-án kelt levelében. 65 Tompa gyakran érezte hátrányosnak, több energiát igénylő­nek saját vidéki helyzetét, ezért különösen tudta értékelni a falusi papként működő barátja elmélyült munkásságát. Ha betegsége nem gátolja, bizonyára hasonló formában válaszolt volna is a Búji levelekre. 62 A Bulji Reform Nemes és Szent Ecclesia Consistoriumának Protocolluma. Kezdődött 1825-ik esztendőben. — Az 1842. és 1878. évi feljegyzésekből. Sorszám nélkül. г>3 Uo. az 1846. évi feljegyzések alapján. Sorszám nélkül. 64 Litkei Tóth Péter: Buji levelek Tompa Mihályhoz. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847—48. év. « 5 Tompa Mihály levele Litkei Tóth Péternek. 1848. május 16. TML, I. k. 77. sz. levél. 251

Next

/
Oldalképek
Tartalom