A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Molnár Mátyás: Adalékok Tompa Mihály Szabolcs-Szatmár megyei kapcsolataihoz
Sárga gyopár fedjle zöld Rczmarin — = ága hajolj rám! Bus sírom hantján nyílj Ы fejér = = liliom! Hü mátkám! a gyopár szívbúdat, = = a rozmarin édes Szülők! ah eleven kínotokat jegyezi. Én vagyok a liliom; sírnak halavány = liliomja Szűz koszorús fővel, menynek arája levek Verses sírfelirat volt azonban a harmadik és negyedik oldalon is. Halandó Ki e sírkővet megtekinted nyújts vigaszt apának, anyának, és mátkának mert mi őket boldogító s'örömet és reményt nyújtandó volt ide temették 1846. nov. 1. FÖLDI REMÉNY1NK mint a virágok nyílnak — s enyésznek csak szerető szív éli túl őket} 1 * A közhit mindmáig úgy tartotta, hogy e két utóbbit is Tompa készítette. A Nyírvidék 1924. évi december 21-i számában Kiss Lajos ismertette a sírkő három oldalán levő verseket, mint Tompa alkotásait. Cikkében közreadta azokat az értesüléseket is, amelyeket Dr. Megyeri Páltol, a Mikecz Juliánná édesanyjának rokonától kapott. Ezek szerint Tompa többször lejött Kemecsére barátjához és pataki diáktársához, Kriston Déneshez, s Kristonék révén ismerkedett meg Mikeczékkel is. Azonban, mint Tompának Dobozyhoz írt leveléből látjuk, Kiss Lajos téves adatokat kapott, a költő nem ismerte a Mikecz-lányt, ezért a sírvers keletkezésében sem lehetett — mint ahogy nem is volt — szerepe ennek az ismeretségnek. Hasonlóan téves tájékoztatáson alapulhat az a megállapítás is, hogy a Mikecz Juliánná sírkövén lévő mindhárom verset Tompa írta. A költő Dobozyhoz írt levelének és a Gulyás József által közölt sírversváltozatoknak ismeretében csupán a Sárga gyopár kezdetű, hat soros vers szerzőségét tekinthetjük igazoltnak. Van azonban Tompának egy költeménye, amelyet minden bizonnyal barátja elhunyt mátkájára emlékezve írt. Már Gulyás József felvetette a sírversek kapcsán a kérdést, hogy azok „vajon nem a Halott felett с költemény A nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményében levő sírkőtáblák alapján. 248