A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Erdész Sándor: Nyíregyháza népi építkezése

89. kép. tapasztott. Minden helyiség földpadozatos, évenként pelyvás sárral lemázolják. A konyha bejárati részéhez utólag három oszlopon nyugvó tornácot toldottak. A ház építési idejét nem tudják. Az utcakerítós 3 m-re van a ház homlokzatától. A szoba vagy ház alapterülete 19,60 m

2 (400X490 cm). Az ablakok 70X75 cm-esek. A szobában korábban boglyakemence volt. A konyha (XXXI. tábla 1) mindössze 9,60 m

2 (400x240 cm), melyből a kaminkémény 1,80 m

2-t (200x90 cm) foglal el. A konyhát korábban pitarnak vagy szabad konyhának nevezték. A konyhát vaskos bóthajtás osztja ketté. Négy-öt évvel ezelőtt a szabadkéményt alul ledeszkázták, s így a helyiség meleg konyhává vált. A konyha végében kb. 30 évvel ezelőtt rakott spór állt, ma gyári tűzhely van a helyén. A házat kb. 60 évvel ezelőtt átalakították, amikor a kamrából a spájzot leválasztották és tapétaajtó beiktatásával a konyhával kötötték össze. A ma is sértetlen szabadkéményt a főfal és a bolthajtás tartja. A tulajdonos szerint a kutka és a hozzátartozó kaminkémóny a házzal egyidejűleg épült, tehát mind a pitvar hátsó részéből, mind a kutka előtt elkerített részből ugyanazon a szabadkéményen át a szabad eget látni lehetett. A kaminkóménnyel — a kemence fűtésekor vagy a kutka használatakor — a füst konyhában való szétterjedését akadályozták. A kaminkéménynek, mint helyiségnek nevét nem ismerik, csupán „benyitnak a kutkához". A kemence szája előtt 50 cm magas padka van, ezen, az ajtótól balra van 206