A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

N. Dikán Nóra: Dokumentumok a Tanácsköztársaság Szabolcs megyei történetéből

a legtöbb helyen a szövetkezeti gazdálkodás helyett a megyei direktórium által megállapított munkabérek mellett, a kollektív szerződéses rendszert választotta. V.o.: 21. sz. és 29. sz. irat. Nagyhalász község lakosságának beadványát a megyei direktóriumnak a földbirtokrendező bizottságok munkájának beszüntetését és a nagybirtokok állami tulajdonba vételét közlő bizalmas rendelkezése váltotta ki. Nagyhalász község 6027 lélekszámából — az 1919-es megyei összeírás szerint — 982 család volt földnélküli, 86 családnak volt 1 kh-on aluli birtoka. Ezzel szemben 131,100 kh-on felüli birtokos családnak a kezében volt 9303 kh föld, a község mezőgazdasági művelés alatt álló területének közel háromnegyed része. A direktórium közvetlenül a jegyzőkönyv megérkezése után maga elé hivatta a szóbanforgó község pártvezetőségének tagjait. Az élőszóban történő megbeszélésről feljegyzések nem maradtak fent. 7. számú irat. A megyei direktórium első rendelkezései közé tartozott, hogy a megye területén működő polgári pártokat, egyesületeket, társasköröket feloszlatta, vagyonukat köztulajdonba vette. 8. számú irat. Az istentiszteletek megtiltása, annak ellenére, hogy a direktórium hangsúlyozta e rendelkezés nem a vallás intézménye ellen irányul, nagy izgalmat váltott ki a megyében. V.o.: 32. sz. irat. A későbbiek folyamán ezt az utasítását a megyei direktórium vissza is vonta. 9. számú irat. A megyei direktórium kerülte a hivatali apparátussal a nyílt összeütközést. Többször is figyelmeztette a községi munkástanácsokat, hogy tartózkodjanak a tisztviselőkkel szembeni erőszakos fellépéstől, annak ellenére, hogy a megyei direktórium elismerte jogaikat az új jegyzők választására. Pap Barna csobaji körjegyzőt a direktórium konkrét vádak hiányában egyelőre állásában hagyta. 10. számú irat. A megyei direktórium a forradalmi kormányzótanács rendeleteire (XVI, és XXXI. sz.) szocializálta az ékszerekkel és aranytárgyakkal kereskedő, valamint a nagyban árusító vagy 10 vagy ennél több munkást foglalkoztató üzleteket. A megyében található többi üzlet anyagkészletét leltároztatta az árukészlet felmérése céljából. Maximálta az árakat is. A kereskedő a beszerzési árhoz csak 10%-os hasznot számíthatott hozzá. A kisiparosok anyagellátásának biztosítására vásárlási utalványokat rendszeresített. Meghatározott árukat csakis ezekre a szakszervezetek által kiállított utalványokra lehetett kiadni. V.o.: 12. számú irat. 11. számú irat. A megyei direktórium a mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében jelentős erőfeszítéseket tett. Igyekezett legelőhöz, házhelyhez juttatni az 146