A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

N. Dikán Nóra: Dokumentumok a Tanácsköztársaság Szabolcs megyei történetéből

Az idezárt felhatalmazás alapján a görögszállási tanyán f. hó 4-én megjelentünk, összehívtuk a gazdaság összes alkalmazottait, megtárgyaltuk az általuk és általunk szükségesnek tartott ügyeket. A megbeszélés alapján az összes alkalmazottak a gazdaság számlájára való fix munkadíj rendszer mellett döntöttek, tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti termelés rendszere csak az összességgel, egyszerre, egyöntetű eljárással állapítható meg, a termelés biztosítását kielégítő módon, ellenben a direktórium által kiadott munkadíj táblázat kielégítő módon biztosítja életszükségleteiket az átmeneti időre. Az erről szóló jegyzőkönyvet aláírásukkal ellátva becsatoljuk, azzal, hogy annak másolatban való megküldését kérjük a gazdasági üzem irodája részére. Tekintettel az ottani tényleges állapotra arra, hogy az 1200 magyar holdas üzem, nem volt eddig önálló, csak függeléke a balsai üzemnek, szervezete most sem önálló, hanem a balsai üzem berendezéseinek támogatására szorul, a béreken a jegyzőkönyvben fellelhető változtatásokat, csináltuk egyetértésben az alkalmazottakkal. Ezen felül még, kell rögzíteni a következőket: A gazdaság a szegődmény mérést illetőleg: búza termelő gazdaság. Az alkalmazottak egy része nincs abban a helyzetben, hogy tehenet tudjon beszerezni, indítványozzuk, hogy az általunk javasolt váltság az egész megyére egyöntetűen állapítassék meg és kiegészítendő volna azzal, hogy aki 2 tehén és 1 növendék helyett egy állatot sem tarthatna a 2 tehén után számítva kapná csak a váltságot. Aki 1 tehenet, 1 növendéket tudna tartani megkapná teljesen a 2 tehénre előírt takarmány és répatermő területet. Aki csupán 1 növendéket tudna ezidén tartani az csak 800 négyszögöl kaszálót és 200 négyszögöl répaföldet kapna és a 2 tehén után számított váltság 75%-át. Ha azonban bárki arra számít, hogy később állatot vesz, s a takarmány biztosítására kell a teljes hozzávaló terület, ezt veheti ki és váltságot nem kap, ha később mégsem venne tehenet stb. a takarmány készletét eladhatná maximális áron a gazdasági üzemnek. Ha a max. ár kevesebbet tenne ki összesen, mint a váltság, a különbözet kifizetendő volna pótlólag. Kifejezésre juttatjuk az alkalmazottak és a feleségeik, gyermekeik erobern állapotán az 56 hónapi gond és küzdelem után megírhassuk, hogy a 15 kg gabonaféle fejadagból 15+10 + 2% levonása hiányos táplálkozásra kényszeríti őket, a nehéz munka mellett is, állatjaikat a férj távolléte nagyrészt felemésztette, amelyek hozama a kenyér kevéssógét pótolhatná. Figyelembe veendő, hogy pl. a fekete homok talajú királytelki üzem sokkal többet tud adni alkalmazottainak. Ezen különbséget a nagyobb hozam képességű üzemek feleslegéből kellene valahogy kielégíteni mert máskép bajos. A balsai főüzemnek kell igaerő és építő, beruházó kiegészítést adni. Kellő munkateljesítmény megtörténte után még az akkori körülményekhez képest prémiumot lehet adni gyümölcs és borból például. A hadból haza nem tért férfiak családjainak fentarsására a jegyzőkönyvben foglaltak szerint a múlthoz képest már jobb, de még nem kielégítő. A királytelki üzem teljes bért tudott nekik biztosítani — de itt aránylag sok az ilyen család (7) — annak kisegítését a balsai üzemmel egyöntetűen kell megállapítani. 135