A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

N. Dikán Nóra: Dokumentumok a Tanácsköztársaság Szabolcs megyei történetéből

A községi munkástanácsba minden 100 lakos után 2 tanácstag választandó, a tagok száma azonban az ötvenet meg nem haladhatja. A járási munkástanács úgy alakítandó meg, hogy abba minden községi munkástanács tagjainak tíz százalékát delegálja. Tört szám egészre egészítendő ki. A községi munkástanácsok a helybeli forradalmi szocialista pártszervezet (csoport) vezetősége által a nyíregyházi pártvezetőség, a községi bíró és jegyző közbenjöttével tartandó népgyűlésen alakítandó meg. Megalakulás után ügyvezetőt választanak, ki a munkástanács részére érkező postai küldemények stb. átvételére jogosult, ezután delegálják a járási munkástanácsba küldendő tagokat. A járási munkástanácsba megválasztottak névsora haladéktalanul közlendő a főszolgabíróval és a járási székhelyen levő forradalmi szocialista pártszervezet vezetőségével, kik a járási munkástanácsot haladéktalanul összehívni^ kötelesek. Ügyvezető, mint a községnél—a járási székhelyen lakó elvtársak közül választandók. A községi munkástanács bármikor ülésezhet, a járási munkástanács az alakuló ülésen meghatározandó napokon, minden hónapban legalább egyszer ülésezni köteles, de bármely községi forradalmi szocialista pártszervezet, vagy munkástanács kívánságára haladéktalanul összehívandó. A munkástanácsok tagjai az üléseken pontosan megjelenni kötelesek, háromszori igazolatlan elmaradás esetén az illető tag kizárandó és pótlandó. Az alakuló gyűlésekről jegyzőkönyv veendő fel, mely gondosan megőrzendő. A községi munkástanács rendelkezik a községi közigazgatás fölött, új elöljáróságot is választhat. A választás eredményét a Megyei Direktóriumnak bejelenteni s a járási főszolgabíróval közölni köteles. Községi, vagy körjegyzőül egyelőre csak előírt képzettséggel bíró egyén választható. Meg nem választott jegyzők nyugdíjazása iránt a megyei direktóriumhoz előterjesztés teendő. A járási munkástanács a járási közigazgatás menetét bizalmi férfiakkal állandóan ellenőrizteti. Ha ezeknek konkrét aggályaik vannak, a megyei direktóriumnak és a járási munkástanácsnak azonnal jelentést tenni kötelesek. A helyi karhatalommal a járási munkástanács ellenőrzése mellett rendelkezik a főszolgabíró és nemzetőri parancsnok. A vármegyei tisztviselőkkel és alkalmazottakkal (járásokban is) a megyei Direktórium rendelkezik. A Direktórium parancsait mindenki, tehát a községi és járási munkástanácsok is, a legkérlelhetetlenebb megtorlás terhével pontosan és idejében teljesíteni tartozik. A munkástanácsok kötelessége teljes felelősség mellett minden eszközzel a köz érdekében rendelkezések végrehajtását, a rendelet, a személy- és vagyonbiztonságot biztosítani, a közszükségleti, különösen élelmicikkek ós értékek kicsempészését s a Tanácsköztársaság ellen irányuló cselekményeket megakadályozni. A járási munkástanács a községi munkástanácsoknak utasításokat adhat, a megyei direktóriumnak hozzá intézett parancsait a községi munkástanácsokkal haladéktalanul közölni köteles. A községi munkástanács rendeletei ellen a járási munkástanácshoz, ennek határozatai ellen a megyei Direktóriumhoz lehet jogorvoslattal élni, ami azonban sürgősség esetében a végrehajtást nem akadályozza. 123