A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Magyar Kálmán: A nagykállói vár XV. századi pecsételt kerámiája
A jelentés további része is minden további tévedés lehetőségét kizárja: „Mivel az érdekes és ritka díszű edény a nyakánál el van törve és a törések frissek, a Múzeum igazgatója 10 január 30-án kiszállott a lelőhelyre, hol azonban a hiányzó részek után kutatni nem lehetett, mivel a kútszerű mélyedés rögtön tele ment vízzel, bármilyen serényen merték is ki belőle." Kiss Lajos igazgató a mélyedés közelében talált egy sárgára égetett edénytöredéket, melynek oldala az előbbi edény megfelelő részén benyomott négyzetekkel volt díszítve. 11 Az alispáni jelentésben szerepel a lelet feltételezett kora is 12 : Kiss Lajos a XIV. század vége és XV. század elejére keltezte. Kiss Lajost az érdekes öt leletből álló együttes élénken foglalkoztatta. Ez kiderül az 1928 február 13-án Höllrigl Józsefhez írt leveléből. 1 ;* Ebben írja, hogy a nagykállói lovas edényt ismertetni szándékozik az Arch. Ért.-ben, s kéri Höllrigl Józsefet, hogy közölje azokat az adatokat, amelyek az ismertetésben felhasználhatók. 14 Höllrigl az összegyűjtött adatok birtokában azonnal válaszolt a levélre. 15 A levelében ugyanakkor már kisvárdainak említi a lelet főtípusát. 16 Közli Kiss Lajossal, hogy mind anyagát, mind alakját tekintve a bécsi leletekből ismert ajakos poharakhoz (Gemündelte Becher) áll a legközelebb. 17 Tudomása szerint a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Osztályán is van egy darab belőlük. A lelet korát a XIV— XV. századba helyezi. Kiss Lajos tanulmánya nem készült el. Höllrigl József 1931-ben 18 már más véleményen van, mint azt 1928-as levelében közölte. A lelet lelőhelyének meghatározásában ismét téved, amikor a „nyíregyházi Szabolcsvármegyei Múzeum tulajdonában levő edényt a kisvárdai vár omladékai között előkerült darabnak veszi. 19 Részletes leírást is közöl. 20 Szerinte az edény alakja a XIV— XV. századi darabokhoz hasonló. Anyagukban is megegyező edényeket pozsonyi, óbudai és a bécsi leletekből ismer. Ezek már az általa közöltektől eltérő adatok, s a kutatás további folyamatát tükrözik. Legmeglepőbb, amikor a díszítésről beszél. Hasonló tárgyú és elrendezésű domborműves díszt európai származású középkori edényen sem az általa látott múzeumok egyikében, sem a középkori keramika irodalmában nem talált. Keletről valót azonban igen. Itt idézi Sarre-t, aki baalbeki (KözépSzíria) ásatások feldolgozásánál említ egy hasonlót. 21 10 Dr. Kiss Lajos, Kossuth-díjas néprajzkutató. 11 A jelentés szerint ,,e leletekhez hasonló van a Nemzeti Múzeum Rógiségtárában, de dísznélküli." 12 Kiss Lajos ezeket a közléseket Höllrigl Józseftől szerezte. 13 Kiss Lajos levele Höllrigl Józsefhez. 1928. febr. 13. Jósa András Múzeum (a továbbiakban = JAM) Régészeti Adattára. 14 Időrend, analógia. A 12. jegyzetben szereplő feltevéshez alapul szolgál az, hogy Kiss Lajosnak Höllrigl József már szolgált adatokkal, de ő elvesztette ezeket. A bécsi hasonló alakú edények említésére emlékezett már csak. 15 Höllrigl József levele Kiss Lajoshoz. 1928. II. 15-én. JAM. Rég. Adattára. 16 A kisvárdai szó áthúzva szerepel, felette „nagykállói" bejegyzés van. A javítás valószínűleg Kiss Lajostól származik. 17 Höllrigl József szerint a Römische Múzeum der Stadt Wien-ben láthatók. Walcher von Moltheim foglalkozik velük a Kunst und Kunsthandwerk XIII. kötetében. 18 Höllrigl J., i. m. 461—468. 19 Uo. 20 Uo. 21 Uo. 100
