A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Csallány Dezső: A száz év méltatása
mányos feldolgozója, tárgyainak táblákra fűzője, másolója, rajzolója, fényképésze, mutogatója, megőrzője, még portörülgető je is volt. Munkatársa, Kiss Lajos azt mondta róla: „Türelemmel, kéréssel, gúnynyal dolgozott, amíg megalkotta a múzeumot. Élt, halt érte. Büszke volt arra, hogy itt van az országban a legtöbb honfoglaláskori lelet. A meg nem értések nem kedvetlenítették el, mondván, nem a mának dolgozunk, majd jön idő, amikor megértik." Dohnál József főorvos, veje, szépen jellemzi Jósa egyéniségét: „Teli szeretettel az emberiség iránt, hazája haladásáért rajongó ós sorsát féltő hazafi, soha nem fáradó munkás, istenadta orvos, messzi előre néző úttörője a közegészségügyi fejlődésnek és a kultúrának. A kicsinyességeket megvetette. A formákat, külsőségeket kevésre becsülte. A valódi értéket, az egyszerűséget sokra. Jobbra-balra nem nézett, őszinte volt, gorombaság nélkül. Túlzásig szerény és önzetlen. Dolgozni és nem várni jutalmat. Egyszerű és mégis nagyszerű ember volt, hiúságot megvető, nem pózoló, de derűs életbölcs, aki maga vitte kutyabőrből készült piaci szatyrában a vásárolt holmit ós a régiségeket." * Halála után Dr. Dohnál József megyei főorvos vette át továbbra a múzeum igazgatását, ennek érdekeit és fejlődését szem előtt tartva. * Az ő elhunyta után 1925-ben Kiss Lajos lett a múzeum igazgatója. Évről-évre részletesen beszámol a megye „Alispáni jelentéseiben" régészeti ásatásairól, az adományokról, anéprajzi gyűjtésekről, valamint közleményeiről. Az 1928. év nagy jelentőségű a múzeum történetében, mert a megye székházának bővítésekor: a múzeum külön épületrészt kapott, amely 1 teremből és 6 szobából állott. Beköltözés után, májusban már meg is nyitották a csoportos látogatók ós a szakemberek számára. Mondanom sem kell, hogy a múzeum már megszületése pillanatában szűknek bizonyult. 1931-ben, szekrények hiányában az ásatási anyag nagy részét elzárva tartják. 1934-ben a kiállítási teremben Jósa András mellszobrát is elhelyezik. Kiss Lajos igazgatót a megyei könyvtár kezelésével szintén megbízták. Jósa halála után eltelt 30 esztendő gazdag a gyűjtőmunkában. Honfoglaláskori sírleleteink sorában, országos vonatkozásban is, legkiemelkedőbb jelentőségű a geszterédi fejedelmi sírlelet, hazánk egyetlen aranyszablyájával. Az ófehértói bronzkori arany kincslelet ugyancsak nagyértékű. Kiss Lajos irodalmi munkássága mintegy 9 könyvből és 212 néprajzi, régészeti dolgozatból, újságcikkből és jelentésből áll. A dolgozatok zöme nyíregyházi működése idejére esik. Kitűnő két könyve: ,,A szegény ember élete" és „A szegény asszony élete", országosan nagy hatást váltott ki. MintjKossuth-díjas néprajztudós, a történettudományok doktora fokozatot érte el. 1948-ban Budapestre költözött, 1949-ben ment nyugdíjba. 1965-ben halt meg 94 éves korában. Pontosan annyi ideig élt, mint Jósa András. Múzeumi működését, szerény egyéniségét, kiváló tudományos munkásságát, nem ón vagyok hivatva méltatni. Ma még két előadás emlékezik meg nagynevű elődömről; nyíregyházi múzeumi működéséről pedig Dr. Nyárády Mihály tollából várható szép tanulmány. A múzeum 1944. évi válságos helyzetéről, háborús viszontagságáról nem kívánok megemlékezni. A felszabadító harcok során az épületet bombatalálat 9
