A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere

36. A nagyszentmiklósi kincs nem szignált aranyedényei, mind a Csanádnemtulajdonaivoltak. A gunád-jelű poncolt darabok pedig a Csanád-nemzetség tulajdonaivá váltak. A 2. számú korsón látható nemzetségi tamga (IV. t. 1) azt mutatja, hogy a korsó ábrázolását is a Csanád-nemmel , közelebbről a Béziekkel kell összekapcsolni. Úgy látszik, hogy a lovasvitéz Csanád vezért ábrázolja, Ajtony levágott fejével. A Csanád-nemzetség az Ajtony elleni harc dicsőségét kívánta megörökíteni a 2. számú aranykorsón (VII. t. 1b) és Almos-Emese Turulmondája ismétlődik meg itt is a Csanád-nem vonatkozásában a 2. számú aranykorsón (VII. t. la), a 7. számú arany korsón (X.t.la, Xl.t.lb). Az Árpádok és Csanádok nemzetségfőinek azonos Turul-címere van. A kereszténnyé vált ősanya két karjából kinőtt két fácska: a Csanád-nem két kibontakozó virágzó fáját szimbolizálja. A nemzetség két főhajtása: a XII. században élt Belenig, Buguzlou testvérpárra megy vissza. 37. A magyar nép türk ágának egyedülálló rovásfeliratait és egyedülálló ötvösművészetét ismerhetjük meg a nagyszentmiklósi aranykincsben, amelynek népi kapcsolatait tévedésből eddig a dunai bolgár-törökökhöz és a bevándorolt besenyőtöredékekhez fűzték. 38. A kincs rovásfeliratai azt mutatják, hogy a XI—

XII. századi hivatkozott nemzetségeink kétnyelvűek voltak, törökök és finnugorok, de elsősorban török nyelvűek, akik nyelvüket és rovásírásukat sokáig megőrizték. A székelyek még elmagyarosodásuk után is évszázadokig őrizték rovásírásukat. A veláris hangú rovásjeleket, amelyek a törökség jellemző sajátjai, a ligatúrá.ikban értelemvesztetten is megtartották. 39. Amint már megjegyeztem, a törzsfői címereken, az oroszlánok jobb mancsában tartva, megjelenik a nyíl = ok, a jellegzetes törzsi szimbólum. Török törzs tehát: Ajtony törzse, Tétény törzse. A többi oroszlán-címeres törzsek: Gyula törzse, Both és Ond törzse a Duna—Tisza vidékén, Előd törzse, de az Árpád-há,z legkorábbi jelvényein is oroszlánábrázolás jelent meg. Törökök a székelyek, többségükben a többi honfoglalók. 40. Az Árpádok 10 országra osztották fel Magyarországot, mindegyik élére egy-egy török törzsfőt állítottak a honfoglaló rokonságból vagy a vezéreik közül. Ezek közül 7 törzs a korábbi avar törzsszervezet része volt, amelynek népe zömmel finnugor nyelvet beszélt. Mikor a behelyezett rokon törzsfők az idők folyamán túlságosan megerősödtek, vagy önállósították magukat, a központi hatalom (Árpádok), egyiket a másik után számolta fel. Ez már nemcsak a pogányok elleni harc volt, hanem nyelvi hadjárat is a honfoglaló török többségű néptörzseink ellen. Az Árpádok: a finnugor többségre és a nyugati egyházra támszkodtak; a honfoglaló török nemzetségeink pedig a pogány papokra, a türelmes keleti egyház védelmére, a régi népi és nyelvi hagyományokra és jogokra számítottak. Az eredmény ismeretes: a törökség hazánkban eltűnt. 41. A nagyszentmiklósi aranykincs és feliratai a honfoglaló török nyelvű nemzetségek egyetlen örökségét őrizték meg számunkra. Azt a tényt, hogy türk nyelvű-e, vagy onogur-bolgár, illetőleg onogur69