A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere

24. A Csanád-törzs (-nemzetség) rovás-szignaturái azt tanúsítják, hogy a tulajdonba vétel ideje legkorábban 1028—-1030-as években történhetett a görög barátok marosvári tartózkodása idején, ha az egyházi vonatkozásokat és a rovásírás kivitelezőinek ezen barátokat tekintjük. De arra nincsen bizonyítékunk, hogy az utolsó élrejtők egyházi funkcionáriusok lettek volna. A Csanád-nemzetség palotája a mai őscsanádtól nyugatra feküdt. 25. Az aranyedények felirataiból nem derül ki, hogy azok Ajtonytól erednek, vagy az ő országrészéből származnak. A kapcsolatok részben Bodrog vármegyére utalnak, ahol Ajtonynak már nem volt uralma. 26. A kincs már nem Csanád vezér nevéhez és szerzeményéhez fűződik, hanem csak a Csanád-nemzetséghez (tehát utódaihoz). így a kincs és a török nyelvű rovásírás használati ideje a XI—

XII. század. 27. A magyarság a X. század közepén (950 körül) kétnyelvű volt: finnugor nyelvet és török nyelvet beszélt.

73 (Nem számítva az iráni és más nyelvű csatlakozókat). A finnugor nyelvet és a honfoglaláskori törzsneveket: az 568-ban bejövő avarsághoz fűztem.

74 Honfoglalóink török nyelvű, egyetlen rovásírásos felirati emlékét: a most megfejtett nagyszentmiklósi kincsfeliratok szolgáltatják. 28. Vajon a török törzsek melyik csoportjához sorozhatjuk a nagyszentmiklósi rovásfeliratokat ? A dunai bolgár-törökökhöz nem tartozik, mert a bolgároknál „az elszlávosodás folyamata a IX. században már nagyon előrehaladt, a X. században pedig teljesen be is fejeződhetett, mert a bizánci források a X. századtól kezdve a bolgárokat többé már nem különböztetik meg a szlávoktól." A magyar szómaradvány alj(a), a feliratok honfoglaló nemzetségeinkhez való tartozása, a XI. századi török nyelv és rovásírásrendszer, a boéla méltóságnév hiánya, stb., nem igazolják a déli, dunai bolgár eredetet. így Mavrodinov,

76 Altheim

77 stb kutatók eddigi állásfoglalása a dunai bolgárok mellett tárgytalanná vált. Németh Gyula a besenyőkhöz fűzte a nagyszentmiklósi feliratokat.

78 De tévedett a Bojla Caban, Bota-ul Caban megfejtésben, a Bata (889), fia (900—-920) időmeghatározásában, a besenyőknek tulajdonított szövegben és ábécében. Elég, ha a Sunád-törzs (-nemzetség) feliratára hivatkozom és arra, hogy Csanád vezér István király unokaöccse volt, nemzetségfői címere pedig azonos a Turul-Árpád címerrel.

79 Közelebb járt a nagyszentmiklósi kincs-rejtély megfejtéséhez Fehér Géza,

80 aki a kincset magyar eredetűnek tartotta. Azonban sem Ajtony,sem az erdélyi Gyula szerepe nem mutatható ki a kincs felirataiból. Helyesen állapítja meg Györffy György, hogy az emlék török nyelve a 73 Németh, A honf. magyarság kialakulása, 1930, 279. 74 Csaüány D., Neue Ergebnisse der awarenzeitlichen Forschungen in Ostungarn: Arch. Institut der Slowakischen Akademie der Wissenschaften Nitra (Syposium über die Problematik der Besiedlung des Karpatenbeckens im VII

—

VIII. Jahrhundert Nitra-Malé Vozokany 28. August

—1. Sept. 1966). Nitra 1966(1—8 lap). 75 Kniezsa I., Magyarország népei a XI. században. Bpest 1938, 435. pp. 76 Mavrodinov N., Le trésor Protobulgare de Nagyszentmiklós: AH, 29, 1943. 77 Altheim F., Geschichte der Hunnen, V. Berlin 1962, 293. pp. ™ Németh Gy., Die Inschriften des Schatzes von Nagyszentmiklós. Bpest

—Leipzig 1932. 79 Györffy Gy., Tanulmánvok a magyar állam eredetéről. Bpest 1959, 101., 4. 80 Fehér: AÉ, 77(1950), 34—46. 5 Évkönyv 65