A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere
A 23. sz. kelyhen (XIX. t. 2), a Csanád-nemzetség poncolt szignatúra] án kívül: pariu Pat-alján~ Bat-alján szövegű rovásfelirat is van, a rokoni kapcsolatok bizonyítékaképpen (IV. t. 13a, 13b). A 10. sz. csatos csészén, a Csanádok poncolt rovásfeliratán kívül a Sáp a k név is szerepel (IV. t. 7b, 7 c). VIII. AZ ARANYEDENYEKKEL KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTELEK Az összes edények eredetileg párokat képeztek. Ez megállapítható a rendelkezésre álló méret, súly, finomsági adatokból, a kivitelből, a díszítés azonosságából, az azonos feliratokból. A talált kincs darabszáma 1799 után 23 db volt. Edények: kehely 2 db; ivókürt eredetileg 2 db, ebből hiányzik 1 db; csatos csésze 2 db; bikafejes csésze 2 db; állatfejes ivócsésze 2 db, ebből 1 db hiányzik; griffes csésze nyéllel, 2 db; csatos csésze (kisebb), 2db; pohár, 4 db eredetileg, ebből hiányzik 2 db; állatdíszes csészócske eredetileg 2 db, hiányzik 1 db; tál valószínűleg 4 db volt eredetileg, hiányzik 3 db: korsó 12 db volt eredetileg, hiányzik 5 db; Összesen lehetett 36 aranyedény, amelyből hiányzik 13 db. így a rendelkezésre álló adatok szerint a kincslelet első tulajdonosa (a találó): 1 ivókürtöt, 1 állatfejes ivócsészét, 2 poharat, 1 csészécskét, 3 tálat és 5 korsót (az 1., 2., 5., 6., 7. sz korsók párját), összesen 13 aranyedényt adott el vagy tartottl vissza a maga számára. Minden típusból hagyott meg példányokat. Poncot feliratú darabokat nem csonkítottak meg, de a többi darabot egyaránt csonkították, a füleket letördelték arany szerzés céljából. IX. A NAGYSZENTMIKLÓSI ROVÁSFELÍRATOK ÖSSZEFÜGGÉSEI (a mellékelt összehasonlító táblázat szerint) X. MEGJEGYZÉS: Megállapítható, hogy a nagyszent miklósi rovásírás, a köktörök rovás ábécére támaszkodik, de a nyugatra való népvándorlással a rovásírás is fejlődött, új elemeket vett fel a Don és a Kubán vidékén. Legszorosabb kapcsolatot a Kubán vidékével és a székely-magyar rovásírással tart fenn. Utóbbinál mintegy 20 rovásjelből 15 a nagyszentmiklósi írásrendszerből ered. Ügy látszik, hogy a mintegy 400 éves időtávolság fejlődése okozta, hogy a székely rovásírás eltávolodott,—hogy úgy mondjam—az anyaírástól. Hozzájárul ehhez az is, hogy 54
