A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Kemenczei Tibor: A tiszalöki bronz kardlelet

4. Markolatnyújtványos kard (Il.t.l). A markolat nem egyenes, hanem függőleges kiugrással záródott, ez a része letörött. Két szélén vékony perem húzódik. A markolaton négy, a markolatlapon két-két szeglyuk van. Az utóbbiak közül az egyikben az aklaszeg is benne van. A penge két szélén egy-egy vízszintes vonal, közepén vékony borda fut végig. A kard hossza r 53,7 cm. A tiszalöki kardok közül egy a Müller-Karpe által meghatározott 3. kép. Tiszalöki bronzkard (II.t.2, III.t.) markolatának díszítése. Wörschach csészés markolatú kardtípushoz tartozik (I.t.l, 1. kép).

2 E kardtípust a Hallstatt В korszak elején a délbajor—keletalpi bronzművességi központ gyártotta. A Felső-Tiszavidékről eddig csak egy ilyen kard került elő a Munkács melletti Vulchovicán.

3 Mind ez, mind a tiszalöki kard a délbajor—keletalpi bronzművességi központban készülhet, s kereskedelem útján kerülhet a Felső-Tisza vidékre. A második kard a Königsdorf típust képviseli (I.t.2, 2 kép), míg a harmadik, Tiszalökön előkerült csészés markolatú kardot (II.t.2, 3. kép) nem lehet egy meghatározott típushoz sorolni. Markolatdíszítéséhez hasonló sem a Wörschach, sem a Königsdorf típusú kardoknál nem fordul elő. 2 Müller-Karpe, H., Die Vollgriffschwerter der Urnenfelderzeit aus Bayern. (München 1961) 33. 3 Müller-Karpe, H., Die Vollgriffschwerter . . . XXIII. t. 8., Hampel J., A bronzkor Magyarhonban. CLXXI. t. 1. 25