A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Erdész Sándor: Gabonatároló építmények a szatmári Erdőháton
talajt jól bírja. Viszont a rozstermesztés, a Nyírséggel ellentétben, ma sincs fellendülőben. „A gabonát csak azért vetettük, hogy zsufot csinálhassunk. A gabona szalmáját használjuk fedélnek. Megőrjük, a lángját kivesszük, a többit a disznónak adjuk." 16 A szem tárolására a fiókos magtárak a legalkalmasabak. Ezek közül egy korábban és egy későbben épült magtár beosztását ismertetjük: A 4. sz. magtár 1900 körül épült. Alapterülete: 13 m 2 . A zsákokban liszt, dara és bab van. 17 A kukoricát és a rozsot a ház padlásán tartják. A magtár közepén két oszlop áll, melyhez a fiókok deszkázata csatlakozik. Az oszlopot felül a gerendába csapolták. E két középső keresztgerendán fogas és több kiálló szeg található, melyekre kosarakat és egyéb felszerelési tárgyakat függesztenek. A két búzásfiók fölött szalonna, sonka, kolbász lóg. Mint mondják, a magtár „mindig olyan száraz, hogy a liszt sohase dohosodik meg benne" (27. kép). 27. kép. A4, sz. magtár alaprajza, (a) első búzás fiók, b) második búzás fiók, c) zabos fiók, (1) árpás fiók, e) a zsákok helye;, f) oszlopok, g) fogas). 28. kép. А Ы. sz. kamora alaprajza. (a—b) búzás fiók, c)gabonás fiók, d) árpás fiók, e) zabos fiók, f) kukoricadara helye, g) lisztesláda). A 15 sz. magtár 1949-ben épült (XXXT.t. 1). Alapterülete: 21 m 2 . Belül hat fiók és egy lisztesláda van. Középen négy oszlop áll. A magtárban a termény mellett, az előbbihez hasonlóan különféle élelmiszerek, felszerelési tárgyak is helyet kapnak (28. kép). Nézzük meg az erdőháti magtárak építési idejét: A 11 sz. magtár sasfáján ,,1827-"es évszámot olvashatjuk. Ugyancsak datált a 26 sz. kamora is,melynek szemöldökfájára ,,1851 május 16-án készült" feliratot vésték. Szintén korai építkezésnek tartjuk a 16 sz. magtárt, melyről a jelenlegi, 78 éves tulajdonosa azt vallja, hogy: „Az apósomnak a nagyapja építette, amikor még nőtlen volt, az apósom pedig 1916-ban halt meg, 65 éves korában." A 7 sz. takarékmagtár hasonlóan 1850 körül épülhetett, ezt a feltevésünket nemcsak a 1840-es években kibontakozó takarékmagtár-mozgalom, hanem az épület régies szerkezete (a tető és deszkafal kicserélésének ellenére) is alátámasztja. A második építkezési hullám a múlt század 70-es és 80-as éveire tehető. A paraszti magtárépítkezésnek ez a legintenzívebb időszaka. Megállapításunk i« M. Garda Lajos. 17 Az ismertetés az 1967. március 14-i megfigyelésünket tükrözi. 210
