A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

M. Muraközi Ágota: A lidérc a nyírségi néphitben

a kulcslyukon át közlekednek.)

39 Ismeretes mindkét alaknak embert elsorvasztó hatása (vérszívó tulajdonság, telhetetlen nemi vágy).

40 A boszorkány, aki béka képében kincset hord az embernek, mindenből az első falatot követeli magának, mint a nyírségi lidérc. Elviszik a tehén tejét a lidércek, rontanak, mint a boszorkányok. Útjukat lánc-csörgés jelzi.

41 Szirmay, Szatmár megyei monográfiájában olvassuk, hogy a boszorkányok lidércen repültek éjféli mulatságaikra. Mind a lidérc, mind a boszorkány elpusztítására azonos praktikákat alkalmaz a nép: fokhagymát, cirokseprűt, szentelt barkát stb. helyeznek az ablakba, keresztet rajzolnak az ajtóra. Az ördög alakjával való keveredés kimutatható a nyírségi anyagban is. Egy szép példája ennek a közölt Lidércszerető történet, amely megegyezik az Aa Th 407/B Ordögszerető mesetípussal, csakhogy ebben a lólábú szerető lelepleződése után tüzes oldalrúd (lidérc) képében távozik.

42 Sokszor maga az ördög hordja lidérc alakjában a pénzt gazdájának. Ördög őrzi a kincset a föld alatt, ami lidércfény alakjában hét évenként lobban fel.

43 Az ördög szövetségeseitől, a gonosz lelkektől épp úgy lehet megszabadulni, mint a lidérctől. (Szárnyát ajtófélre szegezik).

44 Sok helyen a lidércet sem nevezik nevén: mitvisz, Mit-mit, Mit-mitke név mögé rejtőzik. A szerencsés, vagy hirtelen meggazdagodott emberre szokták mondani: ördöge van, vagy másik változatban: lidérce van. A megszerzett kincsen, gazdagságon nincsen áldás, a lidérc — vagy az ördög —, a vele kötött szövetség fejében nagy áldozatokat követel. A lidérc gazdája különböző furfanggal igyekszik megszabadulni a terhes kapcsolattól. Csaknem minden elpusztítási módban az emberi furfang, az ember szellemének magasabbrendűsége tűnik ki a lidérc ostobaságával szemben, aki nem tud kötéllel homokot hozni, vagy kimerni rostával a folyóvizet, s végül szégyenében elpusztul a háztól. Ez az elem uralkodó a nyírségi hiedelmekben, s utal a lidércnek mint gonosz szellemnek alacsonyabbrendűségére. A lidérc, ördögök, boszorkányok alárendelt segítőtársaként jelenik meg korábbi írott forrásainkban.

45 (Szatmár megye). Az önállósult liderckepzetek kialakulásában ezek alapul szolgálhattak a képzetek keveredésére, azaz más hitbeli alakkal való összekapcsolódásra. (Ez az összefüggés feltételezhető a kincsőrző törpékkel, de a kincs helyét tudó lidérccel kapcsolatos táltosokkal, garabonciásokkal is.) Kétségtelen, hogy sokszoros rétegződés, kereszteződés épül egymásra, keresztény, mitológiai és fantasztikus elképzelések egymásra hatásából alakult a mai lidérchit képlete. A démoni hatalmától megfosztott lidérc satnya, szemtelen kiscsirkévé vált. Területünkön a népnyelv őrzi a hiedelem emlékét — ahol a liderckepzetek már el is fakultak —, a keszeg állatot, kis selejtes csirkét lidércnek nevezik. („Eridj, te kis lidérc" — küldik el a lemaradt kiscsirkét. A sovány 59 Szendrey Zsigmond, Ember- és természetfeletti lények a szalontai néphitben: Ethn. XXV. (1914) 315. Erdész Sándor, Állattá változások a nyírségi népi hiedelmekben: Jósa András Múzeum Évkönyve I. (1958) 218—222. 40 Márkus Mihály, i. m. 270. 41 Diószegi Vilmos, A bukovinai székely boszorkány kapcsolata az állatokkal: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1957. 58. 42 L. Orbán András Lidércszerető történetét. 43 Szendrey Zsigmond, i. m. Ethn. XXV. (1914) 322. 44 L. a táblázatban: Nyírbéltek. 45 Szirmay Antal, i. m. 81. 189