A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
M. Muraközi Ágota: A lidérc a nyírségi néphitben
és az ördög kapcsolata világosabb. Bosszúálló szellem, gazdája bosszúját ő hajtja végre. 16 Tehát a lidérc csupán csak eszköz, melyben testet öltenek az ember gonosz indulatai (kapzsi pénzszerzési vágy, a bosszúállás gondolata). Ipolyi így ír erről az ellentétről: eredete találkozna „incubus faumus" ősatyáival, illetve kiktől a nemzet eredete származik, s még inkább madár alakjánál fogva a „turuli incubus" főbb lényi madár alakkal, ahonnan a nemzet fejedelmei származnak. . . s végül is nyomorék csirkévé lett. 17 Göcseji népmonda szerint egy vadász a fa tetején lucfért pillantott meg, s olyan golyóval lőtte le „ami fogja". Útközben ezért nagy vihar támadt, dörgött, pedig karácsony előtt volt. 18 A történet hallatán önkénytelenül a népmesei boszorkány jut eszünkbe, akit rézgombbal lőttek le. A lidérc a borjúk étvágyát, a tehenek hasznát veszi el, mint a boszorkányok. 19 A lidérc és boszorkány kapcsolatra utal az is, hogy sok helyen a lidércnyomást boszorkánynak tulajdonítják. 20 Baranya megyében lólábú menyecskével azonosítják. 21 Ez alak már az ördög kapcsolatra utal. Az előzőekben említettem, hogy a göcseji nép „födi ördögnek" nevezi-, Csallóközben házanként járó ördög a neve. 22 Nemcsak a terminológiák utalnak erre, hanem a lóláb, vagy a közmondás: aki hamar meggazdagszik, arra azt mondják ördöge vagy lidérce van. „A sátán szövetségese" olvashatjuk az egyik lejegyzésben. 23 Relkovic Devorka írja a mitmit-ről: kis ördög, melyet ember költ. Az ilyen ember lelke halála után az ördögé. 24 Az ilyen terminológiák például: tüzes szellem, tüzes golyó, lánc, lángot szóró borona, karó szintén a lidérc ördögi voltára utalnak. Férfi és női alakot egyaránt ölthet." Olyan lányokhoz jár, akiket a szeretőjük elhagyott. Tüzes kendő képében a kulcslyukon megyén be, ott régi szeretőjévé változik. Vagy asszonyokhoz meghalt uruk képében jár. Távollevő szerető alakját is fel tudja ölteni. Olaszfalun olyan fiatalasszonyokhoz jár éjjel ,akik nem szeretik urukat, Kecskeméten el is hál az asszonnyal. Több adat utal arra, ha a lidérc lólábait észreveszik, felfedezik, többet nem jön a házhoz. A lidérc kulcslyukon, kéményen át közlekedik, mint más egyéb ártó szellemek. 25 Berze Nagy János a Baranyai néphagyományok című munkájában írja: „mérnök rosszul végezte a földmérést, s agyonverték. Lelke: a lidérc most is bolyong s megkergeti az éjszakai utasokat." 20 „A halott után 3—4 napig fény mozog a sír fölött. (Foszfor gyünki a testből, az mozog a sír fölött)" 27 . Kutya képében is megjelenhetnek: rossz életű emberek lelkei ezek, vagy halottas háznál kopó alakban tűzként világítanak. 28 w Koós Károly, Élotem ós emlékeim- Ethn. I. (1890) 410. 17 Ipolyi Arnold, i. m. 230. 18 Banner Benedek, A lidérc és a táltos a szalontai nép hiedelmében: Ethn. XXXVII. (1926) 38. 19 Versényi György, Erdélyi népmondák: Ethn. XII. (1901) 317—318. Keresztes Kálmán, Ormánysági szótár. Bp. 1952. 357. 20 Szendrey Zsigmond, A nép élő hitvilága: Ethn. XLIX. (1938) 271. 21 Vajkai Aurél, Cserszegtomaj: X. É. XXXI. (1939) 200. 22 Ipolyi Arnold, i. m. 230. 23 Thury Etele, Bornemisza Péter könyve az ördögi kísértetekről: Ethn. XXIV. (1913) 205. 24 Ipolyi Arnold, i. m. 230. 25 Versényi György, i. m: Ethn. XII. (1901) 318. 2G ß erze Nagy János, Baranyai néphagyományok. Pécs 1940. 340. 27 Loschdorfer Anna, Babonák és babonás történetekről: Ethn. XLV. (1934) 71. 28 Relkovic Davorka, Bajmóci néphagyomások: Ethn. XXXI. (1920) 79. Jankó János, Kalotaszeg magyar népe. Bp. 1892. 194. 186
