A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Farkas József: Bakos Ferenc a mátészalkai parasztorvos

¥ ágyás A fagyos részre édeskáposztát, vagy savanyúkáposztát kell tenni. Lehet még fokhagymával is dörzsölgetni. Ezenkívül lábvizet kell csinálni, amibe fehéreperfa levelet szokás belefőzni. Ebben meg kell áztatni a betegnek a lábát, de utána nem szabad kiönteni, hanem ismét felmelegíteni és még háromszor úgyszintén kiáztatni. Fájós láb, kar A fájós részt szénamurvával vagy nadály-gyökérrel (Nadálytő; Symphytum officinale.) kell párgolni. Fejtetvesség Ez ellen barátport vagy kénesőt szoktunk használni. Felretten a gyermek álmából Ilyenkor szamárlépet kell szerezni, ezt megtörni apróra, átszitálni, majd finom port égi gyöngyharmatban kanalas orvosságként beadni. Fogfájás „Fogat nem húzok, mivel hallottam, hogy foghúzásba már volt, aki belehalt. Pedig foghúzóm is van, melyet apámtól örököltem. Ha lyukas és fáj, temjént kell rá tenni. A lyukas fogba a legjobb lúcseppet (gyógyszertári koromolaj) egy kis vattával beledugni. Ettől elmúlik a fájás. Farzsába Az ilyen betegnek nehéz terheket kell emelgetni. A fájós részt szalmiákszesszel kell kenegetni. Fülfájás Egy tejesköcsögben vizet kell forralni, majd székfűt kell beletenni, lekötni és mikor már erősen párolog, a fájós fület rá kell csalogatni. így hamarosan rendbe jön a beteg. Lehet a fülbe is csepegtetni ebből a léből. Fürdő készítése 15—20 évvel ezelőtt igen sokszor készített fürdőt a gyógyító betegeinek. Leginkább a vesebántalmakban, meghűlésben szenvedők részére alkalmazta, a fürdőt. A fürdő készítése az alábbi módon történt. Egy ölnyi petrezselyemlevelet egy fazékban össze kellett főzni hársfalevéllel. Mikor a tűzön már jól felrottyant, le kellett venni és egy liternyit jó forrón üvegbe tölteni, és dunna alá rejteni. A megmaradó levet erre a célra készült nagy fakádba töltötték, melynek még légmentesen zárható teteje is volt. A beteget ebbe a kádba ültették bele, lehetőleg amilyen forrón csak elbírta a fürdővizet. 159