A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között

népi kollégiumot nyitottak.

201 Ennek új épülete érdekében megyeszerte gyűjtést indítottak; az akció (melyet Rajk belügyminiszter is támogatott) szép sikerrel járt

202

; a baloldal kezdeményezésére a NEKOSZ érdekében „valamennyi község költségvetésében teherbírásának megfelelő összeget állított be."

203 A tények bizonyították Szabolcs-Szatmárban is azt, hogy a kommunisták szívügyüknek tekintik a széles tömegek művelődését. 1947. május 31-én újabb poltikai győzelmet aratott a népi demokrácia, Nagy Ferenc volt miniszterelnök, az összeesküvés aktív résztvevője távozásával. A Nyírségben még jobban megerősítette ez a baloldal helyzetét. A június 1-i „munkásparaszt—értelmiségi találkozó" Nyíregyházán már ennek jegyében zajlott le.

204 Bizalmas jelentések szerint Nagy Ferenc bukását „a lakosság megnyugvással vette tudomásul."

205 Június 11-én a megyei nemzeti bizottság (a kisgazda tagok is, elítélte) a hazaáruló politikusokat.

206 Júniusban a baloldali erők megmozdulásai egymást követték. Június 17-ón a szakszervezetek rendeztek gyűlést Nyíregyházán a tőkés spekuláció ellen.

207 Másnap Balkányban tüntetett mintegy 1000 ember, „Vesszen a reakció" jelszóval.

208 „Fizessenek a gazdagok!"

209 — hangoztatták a megyei pedagógusok június 28-i naggyűlésén. Ilyen körülmények között, mikor országszerte a politikai erőviszonyok a baloldal javára változtak meg, az 1945-ös választások nyomán kialakult arányok többé nem feleltek meg a tényleges helyzetnek. Ezért az országgyűlés feloszlott. Az új választásokat augusztus 31-re írták ki. Július végén teljes erővel kibontakozott a pártok versenye a tömegek szavazataiért. A kommunistáknak, valamint a velük szövetséges szociáldemokratáknak és parasztpártiaknak most nem a kisgazdák voltak a fő ellenfeleik. Ez utóbbiak választási agitációjukban alkalmazkodtak ahhoz a tényhez, hogy koalícióban vannak a baloldali csoportokkal. Igaz, a jobboldal befolyása még nem tűnt el a kisgazdapártból. Szatmár FKP-tag főispánba, Szabó István augusztus 6-án Nyírcsaholyba kiszállt és védelmébe vette a szavazati jogból kizárt B-listásokat, ami a MKP jogos panaszát váltotta ki.

210 Az ilyen esetek azonban elszigeteltek voltak. A kisgazda párt megnyilvánulásai ekkor már nem voltak kedvezőtlenek a munkáspártok iránt. A választási kampányban az ellenfelet a jobboldali ellenzék jelentette, melynek két fő ereje a Barankovics- és a Pfeiffer-féle párt volt. Az előbbi messzemenőkig igénybevette a katolikus papság támogatását, míg az utóbbi a fasiszta kispolgári elemekre támaszkodott. A reakció pártjai amerikai kölcsön Ígéretével az antikommunista előítételekre apellálva érveltek, — a kommunisták viszont a tényekre támaszkodtak. A MKP joggal hivatkozhatott mindarra, amit tett (nemcsak ígért!) az egyszerű embereknek. Az augusztus 1-én megindult hároméves terv a megye életében is éreztette kedvező hatását. A MÁV és egyes lakótelepek építkezései fokozódtak, 201 ÄLAI, 1947 924. 202 ÁLAI, 1946 14080. 203 ÁLAI, 1947 9047. 204 M. N., 1947. június 3. 205 ÁLAI, 1947 9047. 206 M. N., 1947. június 12. 207 Nyírség, 1947. június 18. 208 M. N"., 1947. június 27. 209 M. N.. 1947. június 29. 210 ÁLFI, 1947/1307. 139