A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között

ségben az urak. Többé nem mertek kísérletet tenni a földreform eredményei­nek megzavarására. Nehezebb problémát okozott a MKP-nak, valamint az őt támogató parasztpártnak és az UFOSZ-nak, a parasztok soraiban megnyilvánuló ellen­tétek elsimítása. A „földek újrafelosztásának" demagóg jelszava 1946/47 telén eléggé elterjedt Szabolcs-Szatmárban. 180 1947 elején Szabolcs 12 községé­ben ún. „szabad földosztásokra" került sor, vagyis az újgazdák már meg­művelt birtokát elvették és mások ültek be a helyükbe. 181 Nyilvánvaló, hogy az ilyen anarchisztikus jelenségek akadályozták a földreform megszilárdulá­sát, és — akarva-akaratlanul — az urak malmára hajtották a vizet. A MKP az UFOSZ és a Parasztpárt természetesen erélyesen felléptek a rendzavaró „szabad földosztás" ellen. Sikerült is a rendet helyreállítaniuk a falvakban. A földreform eredményeinek rögzítésére most már megindult a telekkönyvezés. Volt nagy öröm mikor elsőnek májusban Ajakon, Nyírlövőn és Kopócsapátin készültek el vele. 182 1947 végéig aztán fokozatosan Szabolcs-Szatmár minden falujában kézhez kapták az újgazdák a jogos tulajdonukat igazoló telekköny­vi kivonatot. 1947. első felében a gazdasági helyzet továbbra is elég nehéz volt. A mun­kanélküliség — a télre tekintettel — tovább fokozódott. Az MKP határozot­tan kiállt az állás nélküli dolgozók ügyéért, s éles bírálatban részesítette a hatóságokat tehetetlenségükért (pl. az építkezésre kiutalt pénz helytelen fel­használásáért). 183 Palitz Mihály, a megyei pártvezetőség tagja február 15-én javaslattal fordult a kormányzathoz, hogy helyezzenek ebbe a megyébe mező­gazdasági termékeket feldolgozó üzemeket, rámutatva, hogy „Szabolcsot csak az iparosítás mentheti meg a népvándorlástól. " 184 Február 28-án az MKP javasolta Nyíregyházán dohány-, bőr-, és konzervgyár felállítását. 185 Április­ban szakszervezeti küldöttség utazott Pestre; ki is harcoltak majdnem 1 mil­lió forintot építkezések céljaira. 186 Hála a kommunisták és a szakszervezetek fáradozásának, 1947 áprilisá­tól kezdve bizonyos megélénkülés mutatkozott a Nyírség gazdasági életében. Megkezdték Nyíregyházán az állomás romjainak lebontását, a dohánybeváltó építését és más közmunkákat. 187 Különösen szép eredményt hozott a villany­telep teljes rendbehozatala. Volt valami jelképes abban, hogy áprilisban éppen az üzem fennállásának 50 éves évfordulóján szűnt meg az áramkorlá­tozás Nyíregyházán. 188 Ugyanakkor már megindultak a munkálatok, hogy villannyal lássák el a város környéki „bokortanyákat" és más eldugottabb településeket. 189 A falvak gazdasági érdekeivel is törődött az MKP. Javasla­tára Nyíregyháza város adott kölcsönt a határában levő újgazdáknak. 190 A megyékben már széles körben bontakozott ki a „földműves szövetkezetek" mozgalma. Ez egyes községekben már igen szép eredményeket ért el 1947 180 ÁLMF: Apagy, Baktatórán tháza, Kocsord, Vaja, stb. 181 U. ott. 182 ÁLMF: Ajak, Nyírlövő, Kopócsapáti. 183 M. N., 1947. január 11. 184 M. N , 1947. február 15. 185 M. N., 1947. február 28. 86 ÁLAI, 1947 12765. 187 U. ott. 188 M. N., 1947. április 20. 189 M. N.. 1947. március 20. 190 ÁLAI, 1947/8653. 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom