A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között

Februárban kiéleződtek az ellentétek a földkérdésben. A volt földesurak egyre magabiztosabban léptek fel az újgazdákkal szemben, és sok esetben hivatalos papírral rendelkeztek, mely nekik ítélt vissza 2—300 holdnyi területet. Az újonnan földhözjutott szegényparasztokat elkeserítették ezek a fejlemények. A baloldali pártokhoz, elsősorban a kommunistákhoz fordu ltak segítségért. Az MKP megértette és támogatta az újgazdák jogos harcát; példája hasonló állásfoglalásra bírta az SZDP-t és az NPP-ét is. „Földet vissza nem adunk" — ez a jelszó erősen terjedt Szabolcsban és Szatmárban is. 42 Az ellentétek kirobbanását az anarcsi események idézték elő. Ebben a községben a volt nagybirtokos követeléseit az újgazdák visszautasították, mire ellenük Andrássy főispán utasítására katonaságot vezényeltek ki. 4a „Inkább meghalunk, de a földet nem adjuk" 44 — fejezte ki a parasztság válaszát az MKP február 18-i szabolcsi megyei konferenciája. A kommunisták tanácsára a parasztok összefogtak a föld védelmében. Ibrányban, Tarpán és más falvakban bizottságok alakultak, készen arra, hogy ha kell, erőszakkal is visszautasítsák a régi urak kísérleteit egykori birtokuk visszaszerzésére. 45 Akárcsak az ország más részeiből, Szabolcsból is parasztküldöttség utazott Pestre, követelve: ne engedjék a földreform vívmányainak megsértését. Bujról, Nyírturáról, Kálmánházáról, Fehér­gyarmatról, Tarpáról, Balsáról, Vencsellőről és a megye más falvairól mint­egy 200 embert választottak a küldöttségbe. 46 „Eltökélt szándékunk — mondták elutazásuk előtt, — hogy a csalárd úton jogukat bizonygató feu­dálisoknak nem fogjuk visszaadni a földet." 47 A szabolcsi küldöttek tömegé­nek felvonulása február 20-án a pesti utcán nagy feltűnést keltett. A párt központi lapja, a Szabad Nép meleg hangú tudósítást írt a nyírségi parasztság e szószólóiról. 48 „Becsületes emberek ők, kiknek követelése igazságos" állapította meg. 49 Az országgyűlésre is elmentek, majd a kormány tagjait is felkeresték. Kaptak is ígéretet, miszerint követelésüket méltányolják és támogatják. 50 A küldöttség pesti útja tehát nem volt sikertelen, bár az adott politikai viszonyok között bizonytalannak tűnt az ígéret valóraváltása. Az előbbi tények mutatják, hogy a demokratikus erők Szabolcs-Szatmár­ban becsülettel állták a sarat ezekben a nehéz hónapokban is. Igazságos küzdelmükben nagy segítséget jelentett a Szovjet Hadsereg részéről nyújtott önzetlen támogatás. Szabolcs Szatmárban (amely a Szovjetunióval határos te­rület), a felszabadítók sok katonai egysége állomásozott 1945/46-ban. A szov­jet parancsnokság Nyíregyházán éppen a megyeháza épületében foglalt helyet, s a helyi hatóságokkal többször tárgyalt különböző problémákról. Szovjet segítséggel kezdték a záhonyi határállomás bővítését; katonai jár­műveik sok esetben segítettek a lakosság ellátása szempontjából fontos szállításokban. 51 Nyíregyházán komoly visszhangja volt Mátyás László 42 Szabad Nép, 1946. február 20. 43 M. N., 1946. március 5. 44 M. N, 1946. február 19. 45 M. N.. 1946. február 28. 46 Szabad Nép, 1946. február 23. 47 M. N, 1946. február 12. 48 Szabad Nép, 1946. február 23. 49 U. ott. 50 ü. ott. 51 ÁL AI, 1946/2478. 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom