A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között

20 munkásnál többet foglalkoztatott.

4 A mezőgazdaságra a nagybirtok nyomasztó túlsúlya volt jellemző. A 100 holdon felüli birtokok az összes földterület 45%-át tették ki.

5 A kulturális életben is nagyfokú elmaradottság jelentkezett. Országos viszonylatban itt volt a legnagyobb méretű az analfabétizmus.

6 Igaz, 1945-ben a felszabadulás és a földreform nyomán már bekövetkeztek bizonyos társadalmi változások. A nagybirtokokat szétosztották, a föld is azoké lett, akik megművelték. Szabolcs-Szatmár gazdasági és kulturális elmaradottsága azonban továbbra is olyan tény volt, amit döntően számításba kellett venni az 1945/1947 közötti események tárgyalásakor. A baloldali erőknek a Nyírségben ezekben az években kettős harcot kellett megvívniuk. Egyrészt szét kellett verniük a régi világ híveinek mesterkedését, másrészt meg kellett küzdeniük azzal a nyomasztó tehertétellel, amit e vidék elmaradottsága jelentett. E 22 hónap története 4 szakaszra osztható. Az első az 1945 novemberi választásoktól az 1946 márciusi népi megmozdulásokig terjed. A második 1946 márciusától az 1946 nyári stabilizációig tart. A harmadik 1946 augusztusától az összeesküvés leleplezéséig terjed. A negyedik az 1947 januárja és az augusztusi választások közötti időszakot foglalja magában. A továbbiakban célszerűnek látszik e periodizáció alapján haladni. Említésre méltó még, hogy Szabolcs és Szatmár-Bereg ekkor még különálló megyék voltak. A problémák hasonlósága és e terület jelenlegi helyzete alapján azonban célszerű a kettőt egységesen tárgyalni. 1. Szabolcs-Szatmár fejlődése 1945 november—1946 március között Az 1945. november 4-i választáskor a szabolcs-szatmári területeken a MKP a szavazatok 10%-át kapta. Ha ehhez hozzávesszük a Nemzeti Parasztpárt 14%-át és a Szociáldemokrata Párt 4%-át,

7 megállapíthatjuk, hogy alig egy évvel a felszabadulás után a baloldal már jelentős tömegbázissal rendelkezett a Nyírségben. Ugyanakkor azonban az is kétségtelen, hogy a reakció átmeneti sikert ért el itt is a választásokon. A baloldal szabolcsi eredménye jóval gyengébb volt az országos 43%-os szavazati aránynál. A jobboldali erők fő reménysége: a Független Kisgazda Párt, Szabolcs-Szatmáron a szavazatok 72%-át (országos viszonylatban csak 57%-át!) kapta meg.

8 Még ha figyelembe is vesszük, hogy a FKP-ra szavazók körében (különösen a régi „kisgazdák"), Bajcsy-Zsilinszky Endre egykori választói közt" sokan voltak a demokrácia hívei és a régi rend őszinte ellenfelei, a párt jobboldali vezetése volt döntő ebben a kérdésben. Tény, hogy a választások reálisan tükrözték a megye akkori politikai viszonyait. Megmutatták, hogy SzabolcsSzatmárban még elég széles rétegek állnak a régi világ ideológiájának befolyása alatt. Különösen a falvakban hatott még erősen a tudatlan szegény emberekre a volt földesurak és az egyházi birtokosok propagandája. A demokrácia intézményei már fennálltak, de a tömegeknek a szabadság még szokatlan volt. Ezért az 1945-ös választások új reményt öntöttek a régi 4 Állami Levéltár Nyíregyháza, Alispáni Iratok (a továbbiakban ÁLAI) 1946/11861. 5 20 óv a szocializmus útján. Nyíregyháza, 1964. 8. 1. 6 20 év. . ., 11. 1. 7 Szabad Nép, 1945. november 6. 8 Kis Újság, 1945. november 6. 9 Mint ismeretes, Bajcsy-Zsilinszky Endre Tarpa kerület képviselője volt. 120