A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
N. Dikán Nóra: A Szabolcs megyei nemzeti bizottság működése 1945 április végéig
miniszterhez a felvásárlási engedélyek mérséklése ügyében, amelyek a piaci árak gyors emelkedését idézték elő és veszélyeztették a megye élelmiszerellátását. A kérelem utalt az április 9-én megtartott városi képviselőtestületi ülésre, ahol igen nagy elégedetlenség nyilvánult meg, sőt a kormányt is éles támadások érték ezért az intézkedésért. Hivatkoznak a nagy beszolgáltatasi kötelezettségre, a Vörös Hadsereg ellátására, stb. A megyei nemzeti bizottságnak nem volt közvetlen kapcsolata a községi nemzeti bizottságokkal. Ezeket a megalakuló pártok kezdeményezésére, vagy a közigazgatási tisztviselők, a szolgabírók és jegyzők utasítására hozták létre. A legtöbb nemzeti bizottság önállóan működött, helyi problémákra fordították a figyelmet, s ha kértek is tanácsot a megyei nemzeti bizottságtól szervezeti vagy hatásköri kérdésekben, azokat nem mindig tartották meg. Sőt ismerünk olyan esetet is, ahol a községi nemzeti bizottság közvetlen felettes hatóságának a belügyminisztériumot ismerte el. 30 Idők folyamán azonban a konszolidálódó állapotok változást hoztak, és lassan a megyei nemzeti bizottság is egységesítette és megfelelően átszervezte a községi nemzeti bizottságokat. Ez a törekvés nyilvánul meg a március végén elküldött körlevélben, ahol a megyei nemzeti bizottság jelentést kért a községi és járási nemzeti bizottságok létszámáról, felépítéséről, a tagok adatairól (pártállás, lakcím, stb.). A hiányosan beküldött jelentésekből is kiderült: létszámuk és összetételük, megalakítási módjuk nem felelt meg a koalíciós alapokon nyugvó rendelkezéseknek, amely szerint az öt demokratikus párt egyenlő képviselőiből tevődjön össze. A megyei NB ezek után körlevelet küldött ki és elrendelte, hogy ha valamelyik párt még nem alakult volna meg, úgy a szakszervezet, esetleg más demokratikus érdekképviseleti szerv kapjon benne helyet ideiglenesen, a hiányzó párt megalakulásáig. Áttekintve a megyei nemzeti bizottság működését ezekben a hónapokban, megállapíthatjuk, a rendelkezésre álló kevés adatból is, hogy jelentős szerepet töltöttek be a megye életében. Fontos állomás volt működésükben a nemzetgyűlési képviselők megválasztása, az igazoló bizottságok megszervezése, felügyelet a demokratikus elvnek megfelelően átalakítandó közigazgatás felett, a megválasztandó tisztviselők javasolásával, az önkormányzati testületek újjáalakításával, a népbíróságok és népügyészségek vezetőügyészeinek és vezetőbíráinak kijelölésével, az esküdtek delegálásával. Mindezzel hathatós segítséget nyújtottak az új demokratikus Magyarország megteremtéséhez. A megyei nemzeti bizottság munkájában nem lépett túl a rendeletekben megállapított kereteken. Ilyen szempontból különbözött a községi nemzeti bizottságok működésétől, amelyek nagyobb hatáskörrel működtek, jobban beleszóltak a község életébe azzal, hogy ténylegesen ők intézték a község összes ügyeit. A megyei nemzeti bizottság mindvégig főleg politikai szerepet játszott. A gyorsan kiépülő közigazgatás nem is rótt rá olyan feladatokat, sőt kiépülésével inkább a meglevőket is leszűkítette. így a megyei nemzeti bizottság működésében már korán, március-április folyamán átmeneti megtorpanás következett be, s ezzel leglényegesebb szakasza, le is zárult. A megyében ezt a törvényhatósági bizottság megalakulásához, illetőleg megalakulásának hónapjához köthetjük. A megyei nemzeti bizottság április hónapban már nagyobbrészt az igazolási eljárásokkal foglalkozik. N. Dikán Nóra 3 ° NyÁL. Szab. vm. NB. ir., Büdszentmihály község NB. ir. 11(58)1945. s* 115
