A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

N. Dikán Nóra: A Szabolcs megyei nemzeti bizottság működése 1945 április végéig

A nemzeti bizottság részéró'l ellenvetés nem hangzott el a kijelölt személyekkel szemben. Gyakorlatilag a megyei nemzeti bizottságnak igen kevés szerepe volt a rendőrség újjászervzezésében. Összetételére is csak közvetve, az igazoló bizottságokon keresztül bírt befolyással. Az igazoló bizottságok megszervezését előíró miniszterelnöki rendeletet is a jan. 10-i ülésen tárgyalták. Néhány nap múlva

16 az igazoló bizottsági tagságokat ki is sorsolták az öt demokratikus párt (Kisgazdapárt, Szocdem., MKP., Parasztpárt, Polgári Demokrata Párt) 3—3 javasolt tagja között. Személyi változások miatt végleges összetételét febr. 4-én nyerte el.

17 Létrehozásukat Szabolcs megyében az is sürgette, hogy igen sok panasz hangzott el a nyilas érzelmű, állásukban maradt és demokratikus állapotoknak meg nem felelő politikát folytató tisztviselők és előljárósági tagok miatt.

18 A főispán jan. 10-én az egy nappal korábban lezajlott főszolgabírói értekezletről is beszámolt, ahol kötelezte a főszolgabírákat a nyilas érzelmű előljárósági tagok leváltására, és hasonló esetekről jelentést kért. Valószínűleg a fent említett problémák indították a főispánt arra, hogy a nemzeti bizottság véleményét kérje a megyei közigazgatási állásba kerülő tisztviselőkkel kapcsolatban.

19 Bár vita nem alakult ki az ülés elé terjesztett személyek körül, mégis jelentős eseménynek könyvelhetjük el a nemzeti bizottság történetében. Febr. 7-én Sajben András rendőrkapitány bejelentette, hogy még mindig sokan vannak a nyilas rendszer exponensei közül a vezető községi és járási állásokban.

20 Tőle származik az a javaslat is, hogy a jegyzői és szolgabírói kinevezéseket terjesszék a nemzeti bizottság elé, politikai megbízhatóság megvizsgálása végett. Áprilisban az igazoló bizottságok munkája és tekintélye jelentősen megnőtt, ekkor már nem merült fel problémaként a községi tisztviselők kinevezése az igazolási eljárás lefolytatása nélkül. Viszont a nemzeti bizottság most a minisztérium eljárása ellen tiltakozott. Április 23-án kérvénnyel fordult az illetékes minisztériumhoz az igazolás körüli visszaélések miatt. Felhívja a figyelmet a minisztérium azon eljárásának következményeire, hogy nem kéri ki előzetesen az igazoló bizottság véleményét. „Adva van, hogy az ide visszahelyezett képviselőt a Főispán úr az igazolás megtörténtéig ugyan nem állítja szolgálatba, de nem akadályozhatja meg, hogy az illető volt szolgálati székhelyére tegye tartózkodási helyét. — Ott a falun aztán az illető sorra járhatja mindazokat, akik ellene az igazolásnál panasszal élhetnének és élnének. Megmutatván magas helyről kapott megbízatását, kéréssel, kapacitálással s a jövőre való ígérgetéssel eltéríti előbbeni szándékuktól az esetleg panasszal élőket, ezért az igazoló bizottsághoz a panaszok nem futnak be."

21 Ugyanitt a demokratikus átalakulás biztosítása érdekében tiltakozásukat fejezik ki a múltban nagy szerepet játszó kereskedelmi érdekeltségek (ME16 NyÁL. Szab. vm. NB. ir. 1(2)1945. 17 A Polgári Demokrata Párt kiküldöttje, akit az igazoló bizottság elnökének választottak meg, lemondott, helyette új tagot delegáltak. 18 Révai József szabolcsi példát hozott fel annak illusztrálására, hogy a reakció még min dig milyen fontos pozíciókat töltött be. Kellenek-e nemzeti bizottságok és mire? Néplap, 1945. jan. 10.; „Felszabadulás" 360—364. 19 Az említett tisztviselők a következők voltak: rendőrparancsnok, közigazgatási osztály vezetője, bűnügyi osztály vezetője, rendőrbíró, őrszolgálati személyzet vezetője. 20 NyÁL. Szab. vm. NB. ir. 1(3)1945. 21 NyÁL. Szab. vm. NB. ir. 11(10)1945. (fogalmazvány). 8 Évkönyv 113