A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Jenei Ferenc: Az ecsedi Báthoriakról

István erdélyi vajdát, később országbírót említenünk, aki az ország első bírája és mégis a leggaládabb, a legkegyetlenebb kínzója volt a székelyeknek. Mátyás király bizalmas embere, aki sok hálával tartozott urának, mégis ő az, aki Kinizsi Pállal szétverte Mátyás fia Corvin János seregét és ezzel megakadályozta, hogy trónra kerüljön.

3 Vagy említsük a sánta Báthorit, István nádort, akinek végzetes szerepét Mohács évtizedeiben nem tudja eléggé kárhoztatni a történetíró. — De a nádor országvesztő politikájával állítsuk szembe öccsének Györgynek szerepét, aki mint királyi főlovászmester és somogyi főispán, Nádasdy Tamással, Török Bálinttal együtt kereste a kettős királyválasztást követő politikai zűrzavarból a kivezető utat. Bár a közélet emberei, a politikus Báthoriak arcképei zordak, és mindenben magukon viselik koruknak sokszor durva ellenszenves vonásait, mégis módosítja portréjukat a művészethez és az irodalomhoz való viszonyuk. E templom művészi szépségeit csodálva, az erdélyi vajda, az országbíró Báthori István emberi arcvonásait érdekesen árnyalja a művészi szépért áldozó emberé, aki a magyar gótikának ezt a remekét felépíttette. Öccse Miklós váci püspök, akiről Galeotto oly magasztalva írt, Vácott és Nógrád várában a reneszánsz építészeknek ad munkát, ő az, akiről Horváth János, mint a magyar humanizmus egyik legfőbb díszéről emlékezik meg.

4 Az erdélyi vajda és a váci püspök unokaöccse András tárnok mester, akinek nevét viseli, (mert ő készíttette), a magyar reneszánsz képfaragás remeke — a Báthori Madonna. Ő és két testvére, István nádor és György főlovászmester fejezik be és látják el felszereléssel a nyírbátori templomot és ők készíttetik annak pompás reneszánsz stallumait.

5 Báthori András fia Bonaventura a XVI. század fontos és egyben jellegzetes szereplője. Erdélyi vajda, országbíró, aki Török Bálinttal a Mohács évtizedének polgárháborús éveiben, valóságos hadjáratot vezet Bakics Pál győrmegyei birtokai ellen, de akinek ecsedi vára sok politikai megbeszélés, tárgyalás színhelye, melyek mind a kettős királyság megszüntetésére, Erdélynek Magyarországgal való egyesítésére törekedtek. 1549 szeptemberében Ferdinánd király és Izabella királyné megbízottai Ecseden tárgyalnak Erdély átadásáról. Itt van, feltehetően Nádasdy Tamás megbízásából, a kor krónikása, a fontos napi eseményeket megfigyelő és megörökítő Tinódi Sebestyén is.

6 Bonaventura öccse Báthori Miklós országbíró, Szegedi Lőrinc békési református lelki pásztor „igen szép Comoedia" - ja, a „Theophania, azaz: Isteni meg Jelenés "-nek mecénása. Neki és feleségének, Losonczi Fruzsinának, Balassi Bálint Annája nővérének ajánlotta a művet Szegedi Lőrinc.

7 Bonaventura másik testvére György és somlyai Báthory Anna, Báthory István lengyel király és Kristóf fejedelem nővére házasságából született az utolsó ecsedi Báthori István, országbíró. Alakja úgy tetszik, mintha a Báthoriak sok 3 Szabó Károly, Báthori István erdélyi vajda ós székely ispán bukása 1493-ban: Száz 1889, 701; Budai, id. mü 162—171. 4 Oaleotto Marzio könyve Mátyás király cselekedeteiről. Fordította Császár Mihály. Bp. 1901, 76; Horváth János, Az irodalmi műveltség megoszlása. Bp. 1935, 176; Magyarországi művészet története. I. köt. Bp. 1961, 286—287. 5 Kerékgyártó Árpád, Ecsedi Báthori István nádor. 1519—1531: Hazánk 1858; Voit Pál, Műhely a Via Dei Servin: Művészettörténeti Értesítő 1961. 97—130. G Budai, id. mű 181—191; Dézsi Lajos, Tinódi Sebestyén. 1505?: M. Tört. Életrajzok. 1556. Bp. 1912. 49. 7 Budai, id. mű 193—196; Régi magyar drámai emlékek. Bp. 1960. I. köt. 787. 104