A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Gombás András: Az 1850. évi szentmihályi parasztfelkelés

került s kelt, mint ezt maga csendbiztos úr látta, s az összetömegesült nép azon hitben élve, annyi száz, s több felvilágosító beszédek után is, hogy ezen urasági, népet illető viszonyt a törvények elenyésztették, — de különösen nehezen vévé azt, hogy egyenesen a Magas Kormány rendelkezése alá esö helységi Tanács s Bíróság, e tartozások behajtására, az előbb s jelenben is felhasználtatott, olly lecsilapíthatatlan lázas ingerültségbe hozá a tömeg népet, hogy a mai executióval is felhagyott Csendbiztos Urat (:ki menekülése közben, néhány elcsukatott egyént is azonnal ki bocsáttatott:) a helységházához menekülőt tömegestől követé s a helység házában lévő irodát, hova az urasági tiszttartó Bittó Miklós úr, csendbiztos úrral, Gál Lukács réti pénztárnokkal bezárva voltak, — megtámadta, annak ajtaját dorongokkal betörte, s kérlelhetetlen kérte magának, különösen a csendbiztost kiadatni; — említett pénztárnok úr órák hosszáig tartotta a zárolt ajtónál fel az előre toluló népet; de midőn már az ajtó betörve volt, ezek, ú.m. pénztárnok és tiszttartó úr, sértetlen menekültek, Csendbiztos urat pedig magokkal egy közel korcsmába elhurcolták. — Vészteljes nagy éj, alig hogy esti csillagát felhozá, mindjárt egy urasági korcsma lángba borult, — ez alig végződött, egy jó óra múltával : egy hites Tanácsnok takarmányszérűje, óla ég — s a fékezhetetlen nép kitörő lármái között, miként ha az adót fognák s fogják exequálni, örömmel, készséggel megadva magokat az executiót elfogadják, de az urasági tartozást, robotot, pénzt s az ő felfogásuk szerint, mint más környékbeliek is hogy — nem teljesíteni nem fogják — eggyig bár vesszenek el!"

17 December 4-én és 5-én aránylag csendes a község. Űj esemény, csak az, hogy az utcákon sok helyen ismeretlen egyének, az uraság, elöljárók és a zsidók ellen izgató és fenyegető leveleket szórnak szét. Egy erőszakos cselekményt jelent az, hogy 5-én az utcán Sallai Bálint megtámadja és megveri Oláh Györgyöt. Közben mindkét napon folyik a szervezkedés a Gál Sándor malmában, valamint a hangadók házaiban is, titkos összejöveteleken. Itt folynak a tárgyalások az elkövetkezendő napok tennivalóiról. Ilyen előkészületeket igazolnak a következő napok eseményei is. Kovács Sámuel Batári János bíró jelentéséből értesül a Szentmihályon történtekről. Erre dec. 6-án ír Szentmihály elöljáróságához. Bátorítja az elöljárókat és utasítást ad a ,,nép kedélye lecsillapítására és a további féktelenkedéstől való eltávolíttatására. Felszólítandók a rend és nyugalom megtartására addig is míg a felsőbb intézkedések foganatosítódnak". Kovách Lajos hivatalnok ugyanazon a napon Dél-Szabolcs megye főnökének Reviczky Menyhértnek írja: „ . . . Méltóságos Kerületi Főispán úrnak f. hó 6-ról (14801.) kelt intézvénye következtében . . . 6-án estve helybeli állomási parancsnok B. Léderer ő Exellentiájával tartott értekezlet után kiküldendő katonaság száma — ide értve a Tiszt urakat is 159 egyénben meghatározván... innen (Debrecen) 32 egész erejű lovas előfogaton 7-én reggel útnak indultam ..." Reviczky, Dél-Szabolcs főnöke Kovács főszolgabírónak írja a szentmihályi felkeléssel kapcsolatban többek között a következőket, annak előbbeni jelentésére:,,. . . nem késtem annak elfojtására a szükséges lépéseket megtenni, s e czélból holnap este titoknak Kovács Lajos úr vezetése alatt Nánásra a Cs. Katonaság megérkezendik ... a kirendelt lovassággal — útját 17 Kiséry nótárius levele a fszbíróhoz. OL. G. 22001. (25530/g-1850.) 94