A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)
Gombás András: Az 1850. évi szentmihályi parasztfelkelés
ismeretlen egyének a községben röpcédulákat szórnak el éjjel, amelyben felgyújtással fenyegetik meg az uraságot, valamint a megegyezésre hajlandó vagy az urasági követeléseket teljesítő lakosokat is. A fenyegetést be is váltják, mert május 11-én éjjel ismeretlen tettesek felgyújtják az uraság sertésólát, amelyben 35 sertés ég meg. Május 12-én az uraság részéről közlik a megegyezés feltételeit különböző variációkban. A zsellérek napszámváltsága fejében napi 25 váltókrajcárt elfogadnának. Ugyanakkor az érdekeltek közül huszonötén írásban bejelentik, hogy a tartozásaikat természetben kívánják rendezni. Az uradalom vezetősége próbát tesz és május 19-én munkára rendeli ezeket. Munkára alig jelennek meg egy páran az aláírók közül. Ezt a tényt az uraság bejelenti a megye vezetőségének. Az érdekelt lakosok magatartása annyira merevvé válik, hogy sem az uraság rendelkezéseit, sem az elöljáróság intézkedéseit nem veszik figyelembe. A lakosság magatartását látva, május vége felé törvényszéket és katonaságot rendelnek Szentmihályra. A Hartman ezred 100 gyalogosából állott a katonai karhatalom. Parancsnoka Müller főhadnagy volt. Kötelességükké teszik, hogy a községben fegyverek és a volt 48-as honvédek rejtegetőit is puhatolják ki. Kíméletlenül járjanak el az engedetlenségre bujtogatok ellen. Fenyítsenek minden ellenállót. A lakosság azonban engedelmesnek mutatkozott, így a törvényszéknek nem volt oka szigort alkalmazni. Elkezdik az érdekeltek a fennálló tartozásaikat rendezni és a megegyezés is lehetővé válik az allódiális telket használók és Dessewffy Emil gróf földesúr között. A törvényszék elvonul. Csak Pozner Antal törvényszéki elnök, Farkas István főszolgabíró, valamint Nagy Imre nánási járásbíró marad vissza, akiket az érdekeltek kérnek fel arra, hogy köztük és az uraság között közvetítsenek. Hoszszabb alkudozások után elkészülnek az írásos egyességek. Ezt ,,tömegesen és minden kényszerítés nélkül írják alá az érdekeltek." Kézi napszám váltságra tolakodva íratják fel magokat az illetők . . . Serényen kezdik kötelességeiket teljesíteni... A kézi napszámok megváltása nagy sikerrel folyik. " 8 Június 7-én elkészül a zsellérekkel kötendő szerződés is, amit az érdekelt zsellérek még aznap aláírnak. A június 1-én megkötött egyezség a következő: „Alább írt Szent Mihályi Urbérbe nem igtatott Lakosok Kik a Magos uradalom majorsági földeit öszvesen hetven hat az az 76 egész telkeket használunk miután mi az 1848-г& és 1849-iA: években a törvény, felső rendeletek, és igazság szerint az 1848-г& és előtt divatozó tartozásainkat ezen két években is teljesíteni tartoztunk volna, de eddigien egészen elmulasztottuk, ennek következtében magunk könnyítése tekintetéből az itten működött tettes törvényszék Nagyságos Elnöké Pózner Antal és igazgatási Fő Szolgabíró Te(kinte)ttes Farkas István Urak közbevetett közbenjárások hozzájárulván a M(é)l(tósá)gos Uradalomhoz folyamodtunk, s ő M(éltósá)ga Gróf Dessewffy Jósef Ur örököseitől a következő kedvezményeket nyertük és hálás köszönettel fogadjuk. 1-ör Az 1848 ik évről hátra lévő tartozásainkat О Nagyságok a viszontagságos időkre tekintve egészen elengedték. 7 Mint a 6. jegyzet. 8 OL. G. 22001. 1851. 1438. G. P. 88