A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Gombás András: Az 1850. évi szentmihályi parasztfelkelés

ismeretlen egyének a községben röpcédulákat szórnak el éjjel, amelyben fel­gyújtással fenyegetik meg az uraságot, valamint a megegyezésre hajlandó vagy az urasági követeléseket teljesítő lakosokat is. A fenyegetést be is vált­ják, mert május 11-én éjjel ismeretlen tettesek felgyújtják az uraság sertés­ólát, amelyben 35 sertés ég meg. Május 12-én az uraság részéről közlik a megegyezés feltételeit különböző variációkban. A zsellérek napszámváltsága fejében napi 25 váltókrajcárt elfo­gadnának. Ugyanakkor az érdekeltek közül huszonötén írásban bejelentik, hogy a tartozásaikat természetben kívánják rendezni. Az uradalom vezető­sége próbát tesz és május 19-én munkára rendeli ezeket. Munkára alig jelen­nek meg egy páran az aláírók közül. Ezt a tényt az uraság bejelenti a megye vezetőségének. Az érdekelt lakosok magatartása annyira merevvé válik, hogy sem az uraság rendelkezéseit, sem az elöljáróság intézkedéseit nem veszik fi­gyelembe. A lakosság magatartását látva, május vége felé törvényszéket és kato­naságot rendelnek Szentmihályra. A Hartman ezred 100 gyalogosából állott a katonai karhatalom. Parancsnoka Müller főhadnagy volt. Kötelessé­gükké teszik, hogy a községben fegyverek és a volt 48-as honvédek rejtegetőit is puhatolják ki. Kíméletlenül járjanak el az engedetlenségre bujtogatok el­len. Fenyítsenek minden ellenállót. A lakosság azonban engedelmesnek mu­tatkozott, így a törvényszéknek nem volt oka szigort alkalmazni. Elkezdik az érdekeltek a fennálló tartozásaikat rendezni és a megegyezés is lehetővé válik az allódiális telket használók és Dessewffy Emil gróf földesúr között. A tör­vényszék elvonul. Csak Pozner Antal törvényszéki elnök, Farkas István fő­szolgabíró, valamint Nagy Imre nánási járásbíró marad vissza, akiket az érde­keltek kérnek fel arra, hogy köztük és az uraság között közvetítsenek. Hosz­szabb alkudozások után elkészülnek az írásos egyességek. Ezt ,,tömegesen és minden kényszerítés nélkül írják alá az érdekeltek." Kézi napszám váltságra tolakodva íratják fel magokat az illetők . . . Serényen kezdik kötelességeiket teljesíteni... A kézi napszámok megváltása nagy sikerrel folyik. " 8 Június 7-én elkészül a zsellérekkel kötendő szerződés is, amit az érdekelt zsellérek még aznap aláírnak. A június 1-én megkötött egyezség a következő: „Alább írt Szent Mihályi Urbérbe nem igtatott Lakosok Kik a Magos uradalom majorsági földeit öszvesen hetven hat az az 76 egész telkeket hasz­nálunk miután mi az 1848-г& és 1849-iA: években a törvény, felső rendeletek, és igazság szerint az 1848-г& és előtt divatozó tartozásainkat ezen két években is teljesíteni tartoztunk volna, de eddigien egészen elmulasztottuk, ennek kö­vetkeztében magunk könnyítése tekintetéből az itten működött tettes tör­vényszék Nagyságos Elnöké Pózner Antal és igazgatási Fő Szolgabíró Te(kin­te)ttes Farkas István Urak közbevetett közbenjárások hozzájárulván a M(é)l­(tósá)gos Uradalomhoz folyamodtunk, s ő M(éltósá)ga Gróf Dessewffy Jósef Ur örököseitől a következő kedvezményeket nyertük és hálás köszönettel fogadjuk. 1-ör Az 1848 ik évről hátra lévő tartozásainkat О Nagyságok a viszontag­ságos időkre tekintve egészen elengedték. 7 Mint a 6. jegyzet. 8 OL. G. 22001. 1851. 1438. G. P. 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom