A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Csallány Dezső: Az avar törzsszervezet

látjuk, hogy a Kér törzs elhelyezkedési területével, az európai avarok meg­települési területe összevág. A Kér törzs belső kirajzásainak egyes gócait, ennek a területnek perifériális pontjain találjuk, de már olyan vidékeken, ahol török nyelvű törzsszövetségi szomszéd népek adták a közéjük települő avarok = Kér ,Óriás' nevét, miként a szlávok az avar birodalom területén, ugyancsak az avarokra vonatkozó Obri ,Óriás' nevet és helynevet. Az európai avaroknak (pseudo-avaroknak) saját népi, törzsi elnevezését Várkun néven ismerjük. Az avarok a fent elmondottak alapján: sem szlávok, sem avar­szlávok, sem bolgár-törökök nem voltak, hanem a Volga —Káma vidékéről a Kárpát-medencébe 568-ban levonult ugorok, akik a ma is beszélt finnugor nyelvünket hozták magukkal. 39 Korai régészeti emlékanyaguk és temetési rítusuk is azzal a vidékkel köthető össze. Baján avar kagán népe eredetileg a Tiszántúlon szállt meg a legyőzött gepidák települő területén. A Duna —Tisza közén, az avarok szövetségesei: a kuturgur-bolgárok (-hunok) telepedtek meg — a szarmaták földjén. Figye­lembe kell vennünk azonban azt, hogy 631/632-ben dinasztikus okok miatt belső harc tört ki az avarok és a bolgárok között, aminek következtében 9,000 bolgár családnak (40 — 50 000 ember) nyugat felé távoznia kellett. 40 A Duna —Tisza közén és a Dráva —Száva közén a Szerémségben, a kuturgur­bolgárok (-hunok) VII. század közepi régészeti hagyatékában folyamatossági hiány, törés észlelhető; amelyből arra következtethetünk, hogy a bolgár kivándorlás elsősorban ezt a két területet érintette. így az avar térfoglalás — a Kér törzsnév hiánya folytán — a Duna —Tisza közén is lehetővé vál­hatott. Meglepetést jelent számunkra, hogy egy avar vonatkozású, török for­rásból származó és török nyelvterületen jelentkező Kér törzsnevet találunk egy honfoglaláskorinak ismert, türkökhöz kapcsolt törzsszövetségben. Arra lehetne gondolni, hogy egy finnugor nyelvű, avar eredetű népcsoport érke­zett a Kárpát-medencébe a 896-os második honfoglalás alkalmával, Árpád többi törzsével együtt. Annál is inkább hihető volna ez, mert amint láttuk, Tormás 950 körüli tudósítása alapján, Biborbanszületett Konstantin az említett törzsszövetséget, mint a kabarok és a türkök törzseit vetíti vissza Etelközbe. Mit sem tudunk azonban arról, hogy Árpád népeihez egy avar jellegű és nyelvű törzs is csatlakozott. Konstantinos feltétlenül tudósított volna erről, miként a „holmi kabarok" összebarátkozásáról is megemlékezett. Ha pedig feltételezzük, hogy egy avar törzset iktattak be Kér néven a türkök törzsszövetségébe, de már a Kárpát-medencén belül, felborul a törzsi névsor­hoz fűzött és arra alapított minden elgondolás. De összeomlik a türk törzs­rendszer is a konstantinosi megvilágítás szerint. Krónikáink nem ismerik ugyanis a honfoglaló törzsek nevét, csak a vezéreket, nemzetségeket és a nemzetségfőket. A konstantinosi törzsnévsor, nem a 896-ban bejött honalapító türkök törzsszövetségének nevét, hanem egy korábbi törzsi szervezetet őrzött meg számunkra, mégpedig az avarságnak, az Ennsig terjedő avar birodalomnak törzsi szervezetét, amelynek egyik tagja volt a finnugor Kér törzs (a török 39 Németh, i. m., 102 —103. Csallány D., Népvándorlás-honfoglaláskori bizánci régészeti kapcsolataink: Jósa András Múzeum Kiadványai, 5. Nyíregvháza 1965, 9.11. 40 Arch. Ért. 1963, 21-38. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom