A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Kovács Sándor: Jegyzetek a Béla-várhegyi leletekről

Az I., II. és III.-ban, jelenleg is benne van a szegecs — mellyel valamikor a dudort a pajzshoz erősítették — , míg a IV. nyílás üres. A szegecs (7. kép 1 és 2) teljes hossza (xy) 21 mm, melyből (AB) 8 mm fejrészt, míg (ВС) 13 mm a tulajdonképpeni szegrészt képezi. A szegecsfej vastagsága 9,5 mm. A szegrész vastagsága a szegecsfejnél 5 mm, mely fokozatosan keskenyedve 3 mm-re csökken, és itt — amint a szegecseknél ez általában szokás — a vége rá van kalapálva az alátétre. A 7. kép 1 alatt látható a szegecs a karikával (alátéttel). Az alátét külső átmérője 8 mm, belső átmérője—a szegecs helye — 3,25 — 3,50 mm, míg a vastagsága 1,5 — 2 mm. A szegecs és az alátét anyaga vas s előállításuk kovácsolás útján történt. Összehasonlítva egyrészt az alsókarima alapjának, az alátétnek, valamint a szegecs rákalapált végének összvastagságát, másrészt a szegrész (ВС) hosszát, megállapíthatjuk, hogy a pajzs falának vastagsága — melyről a dudor származik — megközelítő pontossággal 7,5 — 8 mm-re becsülhető. Az alsó karima hengergyűrűszerű függőleges részének (5. kép) átmérője (IJ) 130,5 mm, magassága (AC) 24 mm. Az alsó karima 6 mm széles ВС részét szorosan körülöleli a dudor lapjának alsó része (alsó muffolás). A pajzsdudor lapjának alsó átmérője (K.L) 134,5 mm magassága (BE) 75,5 mm, felső átmérője MN-nél 32,5 mm, míg OP-nél 34,5 mm. A pajzsdudor lapja felül (DE rész = 6,5 mm) úgy van kiképezve, hogy a körbefutó öt gyűrű és a gyűrűk közt lévő négy mélyedés egy gyűrűsköteget ábrázol. A pajzsdudor csúcsának alsó átmérője (RS) 30,5 mm, magassága (DF) 94,75 mm, felső átmérője (TU) 57 mm. A csúcs 6,5 mm széles DE részét szorosan körülöleli a pajzsdudor lapjának felső része (felső muffolás). A pajzsdudor csúcsának tengelye 9 fokkal elfordul a függőlegestől a II. és III. szegecs közötti irányba. Ez az elferdülés — véleményem szerint — egy nagyobb ütés következtében jött létre. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a csúcs kifelé homoruló felső pereme ezen a részen sérült és hiányos s ez а С pontnál (6. kép) eléri a 12 mm mélységet. Ugyancsak ezen az oldalon van egy 88,25 mm hosszú (AB) jól kivehető repedés, mely az A pontnál eléri a 3 mm szélességet, míg а В pontnál teljesen összeszűkül. A pajzsdudor teljes magassága (AF) 181,75 mm (5. kép). Falainak vastagsága nem mindenütt azonos, s ez a kovácsolt munkáknál gyakran tapasztalható, 2 — 2,5 mm között változik. Anyaga vas. Felületét — a nem oxidált részeken — egy 0,15 — 0,20 mm vastag barnás — vöröses zománcszerűség borítja. A költözködések és a két világháború következtében a volt megyei múzeum gyűjteményének egy része elkallódott, másrésze — amit lelkes múzeumbarátoknak sikerült megmenteni — a különböző múzeumokban nyert elhelyezést, így került a két leletdarab a nagybányai Tartományi Múzeum tulajdonába. A Vendé A. által említett többi Béla-várhegyi leletdarab sorsát nem ismerjük. Nem tudjuk, hogy azok csak lappanganak-e valamerre, vagy pedig megsemmisültek. Ezért is sajnálatos, hogy annak idején elmulasztották a leletek publikálását. E két leletdarab korát meghatározni dokumentáció nélkül, olyan feladat, melyre határozott választ csak egy részletes ásatás adhat.

9 Ennek elle9 1892-ben, 1957-ben és 1962-ben csak részleges ásatások folytak Béla-Várhegyen. 31