A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Csiszár Árpád: A hazajáró lélek

„Révaranyosi asszony ment a halottidézőhöz. Szombati nap talált menni. A halottidéző asszony azt mondta, hogy a halottak pénteken, szombaton és vasárnap nem jönnek. — Halottidéző most Miskolcon és Putnokon van. — Marschall, a régebbi baptista pap mondta, hogy egy másik pappal elmentek megnézni a halottidézőt. Amikor a halottidéző nő bejött a szobába, azt mondta, hogy a két férfi, aki csak kiváncsiságból jött, hagyja el a termete Kétszer is kiment a szobából, mielőtt bárkinek is mondott volna valamit.. Mikor aztán visszajött, a két férfinak azt mondta, hogy ne szemtelenkedjenek. — A révaranyosi asszony azért ment, mert volt egy mérnök fia Pesten és az meghalt. Amikor odament, azt mondta a halottidéző: Most látok jönni egy öreg nénit egy kis fiúval. Most egy öreg bácsi jön. Ezekre nem szólt semmit a révaranyosi asszony. Most jött egy fiatal ember. Az volt az asszony fia, aki Pesten halt meg. Mondta, tudja, hogy az anyja a testét hazahozatta Pestről."

322 „Amikor Csonka Károlyt megölték, a varsányi révész fia is elment a halottidézőhöz, hogy beszéljen Csonka Károllyal, és akkor az meg fogja mondani, hogy ki ölte meg, de a halott nem beszélt, így az asszony nem tudta, megmondani. "

323 „Szalacson is volt egy halottidéző asszony. Mikor Rudolfot megölték, — (Dehát nem lőtték azt meg. Tetszik tudni, hogy volt a sorsa a Rotschild fiával!) — hát felhívták a szalacsi asszonyt. Hát ő, azt mondja, nem tudja a holtak közt. Egy miniszter meg erre azt mondta, hogy végeztesse ki a király, mert ez nem igaz. Annak meg azt mondta az asszony, hogy jobb volna, ha menne hazafele, mert a legidősebb lánya most haldoklik. Bécsbe kellett neki menni. Hát azt mondta a miniszter, hogy addig hagyják meg az életét, míg ő hazaér. Ha ez nem lesz igaz, rögtön végeztessék ki. — Kis lány voltam akkor még. — Alig ment el a királytól, már ment a távírat, hogy menjen azonnal haza. így maradt meg a szalacsi asszony élete. Én nem jártam a szalacsi asszonynál, de volt egy nagynéném, az volt,, meg innen volt egy tanítónak a lánya is. Mindent meg tudott az mondani a halottról."

324 „A petneházi asszony is mindent meg tudott mondani. Itt volt Mándi Józsiné. Most Szamosszegen lakik. A fiára rádült a fal, meghalt. Magyarnénak az anyja ment felöltöztetni, mert felboncolták. Mándinéval mentünk a petneházi asszonyhoz. Magyarné nem mondta senkinek, hogy nem öltöztette fel a fiút, csak rátette a ruhát, mert hogy felboncolták, nem varrták össze és nem tudott vele mit csinálni. Mikor elmentünk, mondta a faluban,, hogy a petneházi asszony most megmondja Mándi Józsinénak, hogy nem öltöztettem fel. Mi ezt nem hallottuk. A petneházi asszony világtalan volt^ Nem vetett az kártyát, semmit, csak nézte a földet és járt a keze. Hát — azt mondja — a te fiad szerencsétlen halállal halt meg, de fel is bontották, úgy látom. De fel sincs öltöztetve. A ruha rá van téve. Meg tudott neki mindent mondani a petneházi asszony. Jártak innen sokan nála. "

325 „A Mariska testvére fiatal asszony volt és mindig siratta az urát. Elment valami tudós nőhöz. Ez először azt mondta, hogy nem jókor jött. Azután Dévai Gyuláné, Nagyvarsány. Dévai Gyuláné, Nagyvarsány. Koncz Józsefné, Gergelyiugornya. Koncz Józsefné, Gergelyiugornya. 13* 195