A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)
Csiszár Árpád: A hazajáró lélek
Ezekhez még hozzá kell tenni, hogy az úton, amelyen a halottat viszik, az ajtókat, ablakokat bezárják: „hogy a halott ne menjen be a házba." 34-37 Természetes, hogy a halottnak a koporsót kisérő lelke ne menjen be. Szépen mutatja az összefüggéseket a következő elbeszélés: „Elvitték a halottat, behúzták az ajtót. Azt mondja Irén: Zsófi néném, maga legyen itthon temetéskor, maga itt legyen. Ott állottam az ajtóban. A szomszédba való asszony is ott állott. Behúzták annak a felsőháznak az ajtaját, ahonnan a halottat kivitték, ahol volt a halott. Egyszer csak valami dörömböl az ajtón. Azt mondja: Menjünk már Zsófi néném, nézzük meg, behúzták az ajtót, nem jó ilyenkor az ajtót bezárni — azt mondják — hadd menjen ki a lélek. Én azután nyitva hagytam mind a két ajtót. Az ajtót, mikor halott van, nem kell behúzni soha. Valamelyik azért behúzza az ajtót, ha a halott a felsőházban van. Az ablakot nem szokták kinyitni olyankor, ha halott van, sohase. Csak akkor nyitják ki, mikor már eltemették. Akkor ki is szellőztetik a házat." 38 Az egészen általános, hogy amíg a halott a házban van, szigorúan zárva tartják az ablakokat, hogy a lélek ne távozhasson messze a halottól, de olyan szertartással, vagy más olyan adattal amely azt mutatná, hogy a ravatalon, a koporsóban ,vagy esetleg a halott testében lenne a lélek nem találkoztunk. A halál ténye éppen az, hogy „a lélek elhagyja a testet, azután elmegy a helyére." 39 A test nem él tovább, az elrothad. Ezt az elrothadást a földről is figyelemmel lehet kisérni: „Mikor az uram meghalt, 15 évvel ezelőtt, tettem el a hajából. Meg-megnézegettem. Lassan semmivé válott, pedig egy jó nagy csomó volt. A régebben kihúzott fogait is eltettem, 8 foga volt kihúzva, az is megsemmisült. A haj és a fog itt fenn addig tart, míg a halott a sírban el nem oszlik. Ezek 10 évig tartottak. Egy inget is eltettem az uraméból és azt minden évben a halál évfordulóján kimosom." 40 Mégis vannak adataink, hogy a test élete is folytatódik valamiképen a halál után. 41 " 42 A holtak országa A temetéssel a halott a temetőbe, a holtak országába kerül. Erről az országról legtömörebben a virrasztási, népi halotti énekek beszélnek. Néhány ilyen verssor: „Sötét ország a holtak országa, De nyugalmát benne feltalálja Az elfáradt földi vándor teste, Ott borul rá szenderitő este." 34 _ 37 Boda Lajos tyukodi adata. 38 Mező József né, Mátyus. 39 L. 20. sz. jegyzet. 40 Jászai Jánosné, Nagyvarsány. ^ 41 Donini A., Korok, vallások, istenek, 66. lap: „Az ethnologiai kutatások igazolták, hogy egyes népeknek egyáltalán nem volt szavuk a lélek fogalmának kifejezésére. . . Másoknak viszont az az eléggé elterjedt hite, amely szerint sok lélek lakik egy testben." 42 LipsJ., A dolgok eredete, 425. lap: „A földmívelő népek elképzelése szerint a holtak országa egyáltalán nem a borzalmak helye. A lelkek ott a földi élethez hasonlóan élnek, csakhogy gondok és szenvedés nélkül." 164
