A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Szalontai Barnabás: Keresztes György nyírbátori fazekasmester munkássága

Ezek a kisiparosok érdekvédelmi testületen kívül dolgoztak, mert az ipartestületet több évtizedes szárnypróbálgatás után, csak 1926-ban tudták megalakítani, létrehozni.

39 A fentiekből következik, hogy Keresztes György fazekas 1910-ben több munkaerővel dolgozott. De tudomásunk van arról, hogy a későbbiek során néhány fazekas üzlettársa, különválva tőle, az Iskola utcában, egy új fazekasműhelyt hozott létre.

40 Nyírbátorban több mint negyedszázadon át nem dolgozott fazekas, csak 1947 — 48 telén, amikor is Erdély legnevezetesebb fazekasközpontjából, Korondról származó fazekas Tófalvi Gergely kezdte el ismét forgatni a korongot. Mesterségét Korondon Balázs József műhelyében tanulta. Később dolgozott Mezőtúron Badar Balázsnál, majd Hózdmezővásárhelyen Major Imrénél. Tófalvi sok helyütt dolgozott, az egész országot bejárta. Ez az oka annak, hogy egyéni stílus kevésbé alakulhatott ki nála, illetőleg az általa követett stílus nem más, mint a fazekasközpontok stílusának keveredése.

41 Évek múltán Tófalvi is megismerkedett a Keresztes készítette cserép emlékekkel, melyek közül néhányról szakmailag a következőképpen vélekedik: „Most itt tartok a kezemben egy régi emléket, amit Keresztes György készített, egy cserépkulacs, 1906-ban készült. Ennek a készítése elsősorban gipszformába történik. Megvan a forma, amit gumival kapcsolnak össze, és feloldják a fáradt agyagot vékonyra, és úgy töltik bele a formába. Természetesen mikor a forma ezt magához szívta, a közepe üresen marad, akkor leveszszük a gumikat a formáról és szépen kiemelünk abból egy kulacsot. Amire ragasztunk 4 szíjtartót, ugyanebbe lehet madzagot is húzni, — ha nincs szíj, — de szíjtartó a neve. — Na kérem, erre négy kis lábat tesznek alá, mint ahogy most nevezik a szűrőtálra, amilyet szoktak csinálni. Erre négy lábat ragasztunk, azért hogy amikor letesszük az álljon meg egyenes színvonalba. Ennek a díszítése a következő : — Karcolt munka, fele-fele pedig kézi festménymunka. Amit úgynevezünk, hogy ződkromoxid, és fehéroxid. Ennek ez a neve. Az alapfestés, az meg pedig fekete. Ez borostyán, és fekete. Az alapja ennek teljesen szürke, szürke az alapmáza, de ebbe egy kis hiba előfordult, mikor ezt készítették, — •a készítésén nem annyira fordul elő, mint a zománcozásnál. A zománcozás még helyes lett volna csak egy kicsit később adtak rá alapfestéket, azt amit úgy nevezünk, hogy fekete alapanyag, ez természetesen szürke, fémmáz nélkül. Ezt egy kicsit később adták rá, mert meg vót száradva és a mai napig, és kezdettől fogva is mindig némely helyen ledobja a fémmázat. Mert el volt hanyagolva az öntése. Hát ezen nem is kell csudálkoznunk ugye, mert KeKeresztes György valamikor régen születhetett, — 1906-ban készült, — hát akkor ő mennyivel született azelőtt. A festések kis író ecsettel készültek özek, amivel most írunk betűket, ugyanavval készülnek ezek, — akkor is •evvel készültek. — Ahol karcolunk, természetesen, hogy nem festünk, tekin39 Entz O. — Szalontai В.: i. m. 16.; Feiszthammel J., A nyírbátori ipartestület rövid története. 1943. (Kézirat.) Báthori István Múzeum adattára, Nyírbátor. 40 Vadonné 79 é. Árpád 47.; Bécsiné 83 é. Iskola u. 54., Baksa I. 73 é. Hunyadi 66.; Juhos Makrai A. 68 é. Árpád 59.; Oláh J. 80 é. Árpád 71.; Tallódi E. 77 é. Szentvér 83. szóbeli közlése. 41 Tófalvi Gergely fazekas elbeszélése alapján. 150