A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Oroszlán Zoltán: Az első múzeológiai művecske régészeti irodalmunkban

szefoglalását Hampeltől. „A gyűjteménynek ilyen módon való leírása fárad­ságos és hosszadalmas ugyan, de olyan munka, mely a felhalmozott tudomá­nyos anyagot valamennyi tudományos kutatóra is hasznavehetővé teszi. Ezen célra törekedni minden múzeumegylet föladata." 8 Ha Hampel múzeológiai fejtegetéseinek ezt a részét áttekintjük, látjuk, mennyi előrelátás, a tudományos célok maradéktalan érvényesítésének aka­rata és elve hatja át ezeket a tanácsokat és szabályokat, hiszen a legtöbbje mai múzeológiánknak is fontos alapelve, melyet ma is gyakorlatilag követ és valósít meg múzeumi munkánk. „A harmadik, legalább minden évben ismétlődő feladat a leltározás". Ezen Hampel az anyagnak statisztikai áttekintését, ma revíziónak ismer­jük, érti. Ezt abban az időben egyes kisebb gyűjteményekben talán végre lehetett esetleg évről-évre hajtani. Ma már, mikor vidéki múzeumaink anyaga is ezer meg ezer darabot számlál, tudjuk milyen feladatot ró egy múzeum személyzetére egy ilyen revízió. A füzet e múzeológiánkban első ízben jelentkező és a múzeumi munkára igen fontos tanácsokat adó és munkaelveket leszögező része után a következő részekben a nagykállói múzeum anyagát, ismerteti majd a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő Szabolcs-megyei leletek rövid jegyzékét adja, végül össze­foglalja Szabolcs megye eddig ismert régészeti lelőhelyeinek sorozatát is, mely számos addig ismeretlen lelőhelyet tűntetett föl. Hampel munkája e részével tovább gyarapította e kis mű megírásával szerzett érdemeit, hiszen ebből a részből egy régészeti kataszter (topográfia) körvonalai bontakoznak ki. A kis füzet érdeme múzeológiai irodalmunkban, amint láttuk, elvitat­hatatlan. Bár csak igen rövidre fogott mű, mégis sok életrevaló, gyakorlati tapasztalatból eredő útmutatást nyújt akkori gyűjteményeinknek. Ez való­színűsíti, hogy Hampel József nemcsak az ösztönzést nyerhette e művecske megírásához professzorától és múzeumi vezetőjétől Rómer Flóristól, hanem számos tanácsot is kaphatott tőle a maga munkájában és e füzet megírásá­ban egyaránt. 94 éve, hogy e kis mű megjelent, melynek Szabolcs megyei vonatkozása is és múzeológiai irodalmunkban való jelentősége is, megérdemelte, hogy megemlékezzünk róla abból az alkalomból, hogy Országos Társulatunk elő­ször tartja vándorgyűlését Nyíregyházán. Oroszlán Zoltán 8 U. ott, 58. 1. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom