A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)
Gombás András: Szentmihályi ólaskertek
,,Kert a benne levő" Istállóval 115.— Ft, Egy lakház 107,30 Frt, Fél telek úrbéri szántó föld" szerepel. 19 Szabó József egésztelkes jobbágy vagyonösszeírásában ,,saját kezén levő lakház 250 f. Sándor fia kezén egy szérűs kert istállóval 300 f." van felsorolva a féltelek úrbéri földön és az ingó vagyonon kívül. 20 Megemlítem itt azt is, hogy még alig volt 30 éves a lakóházaknak a kertsógbe való ,,kiköltözése", mikor már megjelent mint megkülönböztetés a ,,Kerti" ragadvány név. A református egyház 1807. évi halotti anyakönyvébe Kerti Szabó, Kerti Gombás és Kerti Pete nevűek haláleseteit jegyezte be az akkori lelkész. 21 Az 1772. évi szeptember hó 16-án kelt 22 urbárium szerint Szentmihályon ,,a telek nagysága nem volt soha meghatározva . . . tehetsége és érteke szerint kinek több, kinek kevesebb adódott ... a haszonvételért azon okbúl mennyi esett egy-egy gazdának fizetni való Taxája, annyi földet osztottak ..." Valószínű, hogy az idézett szövegben szereplő „tehetsége és érteke szerint" azt akarja kifejezni, ami későbbi okiratokban már az osztozásoknál minden kétséget kizáróan alkalmazódik. Vagyis minden telek használójánál figyelembe vették a munkaképes családtagok és az igavonó állatok számát, valamint az általa bírható és fizetendő taxát. E szerint állapították meg, hogy ki mennyi földdel ,,bír" meg. A fentebbiek alapján feltehető az is, hogy a kertek nagysága sem volt meghatározott. A kert területe az ott elhelyezendő állatállománnyal és a feltételezhető rakománymennyiséggel függött össze. Adatgyűjtésem során ugyanis több esetben hallottam 2400 öles, de 800 • Öles kertekről is. A kertek többsége azonban az adatközlők szerint 1200 П öl (egy ,,köblös") körüli nagyságú volt. Még ma is vannak a régi kertség területén levő lakótelkek között olyanok, amelyek 1200 • öl körüli nagyságúak. így pl. még az 1951. évben magam is örököstárs voltam egy olyan 1234 Q öles beltelekben, amelyik kertből lett lakótelekké a XIX. század elején. Ez az „ölesárok" közvetlen szomszédságában, annak a külső oldalán terül el. A szomszédos Máté Nagy Bálint-féle telek még ma is osztatlan egész és 1237 • öl területű. A Bodnát Balázsét kertje régebben 2400 • öles volt. A Mészáros Bálintek régi kertje pedig 2000 öles nagyságú volt még a XIX. század közepéig, de ma már négy házasbelsőség. A község egyik 1839. május 30-án kelt jegyzőkönyve szerint Nagy András szentmihályi lakostól a testvérei az osztozkodáskor ,,egy láncz allya kert"-et váltanak meg. A kertek régi területe, illetve nagysága még ma is megállapítható a megmaradt hagyatéki iratokból. Ez így még akkor is kitűnik, ha azok ma már megosztottak. Az így is gyűjtött adatok arról győztek meg, hogy a telkes jobbágyok kertje a legkisebb kiszabatban is 1200— 1300 • öles volt. Az ennél kisebbek a zsellérek kertjei lehettek. Ezek közül csak a házaszsellérek rendelkeztek kerttel, mert nekik lakótelkük is volt, amihez kert is járt. Különben az 1772. évi említett urbárium 195 telkes jobbágyot, 53 házas és 11 háznélküli zsellért sorol fel. Az utóbbiaknak sem lakótelkük, sem kertjük nem volt. Ezek másházán vagy máshátán élőkként emlegetődnek az öregek által még ma is. 19 Uo. 1841. máj. 19-i bejegyzés. 20 Uo. 1844. 26. sz. bejegyzés. 21 A szeritmihályi ref. egyház anyakönyvei II. kötet. 22 Nyh. Lt. 22. fol. és fasc. 13. No. 115, 1772. 4. fol. 82
