A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)
Bene Zsuzsanna–Katona Imre: A nyíregyházi Jósa András Múzeum késő-habán fajanszai
az evangélikusokat és a reformátusokat. Csak a Rákóczi-szabadságharc leverését követő évek erősítik meg a Felvidéken a katolikusok pozícióit. Ezek miatt az anabaptisták megtérítése is elhúzódik ós csak a helytartótanács által fontosabbnak tűnő protestáns—katolikus ellentétek megoldása után lesz eredményesebbé. Különösen a XVIII. század közepén, Mária Terézia ós II. József uralkodása alatt állandósulnak a jezsuiták fellépései az országban élő és a térítésnek ellenálló anabaptisták ellen. Nemcsak a soproni jezsuiták lépnek fel egyre szigorúbban a környéken élő anabaptistákkal szemben, hanem az egyház egész apparátusa megkezdi üldözésüket. A felvidéki Nagylóvárdon és Szobotistyén lakó anabaptisták üldözése már a XVII. század második felében megindul, de csak az 1750-es 1760-as években válik állandóvá. 18 Révai püspök 1756-os körútja alkalmával indul meg a közösségeik és vallási szokásaik elleni katolikus fellépés. Révai püspök elsősorban gyermekeik keresztelését tiltja meg, majd prédikátoraik megtérítésére törekednek. Püspökük, Walther Zakariás a budai jezsuiták hatására katolizál, 19 majd utána a közösségek többi tagjai is behódolnak a katolikusoknak. 1765-ben mintegy negyvenen tértek meg a különböző anabaptista csoportokból. A szobotistyei anabaptistákkal az 1758 és 1764-es évek között Rotari Imre jezsuita foglalkozott. Később, Mária Terézia és Batthyány érsek idejében a morvaszentjánosi anabaptisták fellázadtak az erőszakos térítési kampány ellen, azonban Batthyány érsek megtörte ellenállásukat. 20 Ezzel a felvidéki anabaptisták régi életformája megváltozott, közösségeik szétszóródtak s ettől kezdve mint önálló kézművesek igyekeznek magukat és családjukat fenntartani. Nemcsak az edényformák típusai változnak meg, hanem az edények hagyományos alapanyaga is. Egyrészt a volt anabaptista fazekasoknak is alkalmazkodniuk kell a helyi lehetőségekhez, hiszen nem áll mögöttük a földesúr, a maga kiterjedt és messzeágazó kapcsolataival, másrészt készítményeik előállítása sem a régi technológiával történik már, amit elsősorban a zöld máz előállítása bizonyít. A zöld szín alapanyagául a rézoxidot használták, mely magas hőfok mellett nedvzöld színt ad. Ha azonban kiégetése nem a szükséges hőfokon történik, akkor a nedvzöld helyett türkiz színt adó máz keletkezik. A XVII. század második felében készült anabaptista edényeken igen gyakori a szükséges hőfok alatti égetés. Ez mindenek előtt a tömeges előállítás, a kevesebb tüzelőanyag és az olcsóságra törekvés eredménye. A másik, ugyancsak gyakori és a későhabán készítményekre jellemző sajátosság az uniformizálódás, míg a XVII. század első felében készült újkeresztény edényeket mindenekelőtt a formai és a díszítésbeli változatosság jellemzi. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsen formai és díszítésbeli ismétlődés az ekkor készült edényeiken, azonban korántsem található meg bennük az a változatosság, ami a XVII. század első felében készült termékeiket jellemzi. Mindezek ellenére a XVII. század első felében készült edényei18 Katona Imre, Adalékok a nyugat-magyarországi anabaptisták történetéhez (A. győri jezsuiták harca ellenük 176l-ben). Kézirat. 19 Budapest. Egyetemi Könyvtár Kézirattár Ab. 84. História Collegii BudensisS.J. Anno 1763. 86. Operationes et Conversiones pag. 28. 20 и.о. 62
