A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)
Bene Zsuzsanna–Katona Imre: A nyíregyházi Jósa András Múzeum késő-habán fajanszai
A NYÍREGYHÁZI JÓSA ANDRÁS MÚZEUM KÉSŐ-HABÁN FAJANSZAI A nyíregyházi Jósa András Múzeum néprajzi gyűjteménye több habán, illetőleg késő-habán kerámiát őriz. Ezek módszeres feldolgozása, szakszerű leírása mindeddig nem történt meg, pedig ugyancsak fontos, hogy a hazánk területén, múzeumokban és magángyűjteményekben gyakran és szép számmal előforduló késő-habán fajansz-anyag szakszerű bemutatását elvégezzük, hogy az anyagot a monografikus feldolgozáshoz előkészítsük. Elsősorban a tárgyak leírását tartottuk szükségesnek, de egyben igyekeztünk a lehetőségekhez és a terjedelemhez mérten azokat a körülményeket is bemutatni — akárcsak vázlatosan is —, amelyek a tárgyak létrejöttét, előállításuk körülményeit magyarázzák ós fényt vetnek a tárgyak egykori alkotóira. A tárgyak, egyetlen kivételtől eltekintve, a XVIII. század közepe és a XIX. század 30—40-es évei között készültek. De még ez a kivételt képező, viszonylag korábbi tányér is ugyanúgy a késő-habán stíluskorszak emléke, mint a múzeum többi, katalógusunkban részletesen ismertetett edénye. A habán kerámiaművesség e késői emlékeivel aránytalanul kevesebbet foglalkozott a szakirodalom, mint a XVII. század elejének és második felének reneszánsz jellegű, vagy a delfti fajanszokkal rokon edényeivel. Ez teszi szükségessé, hogy katalógusunk bevezetőjében részletesen foglalkozzunk azzal a folyamattal, mely a késő-habán stíluskorszak kialakulását eredményezte az ország különböző területein, Nyugat-Magyarországon, Erdélyben és a Felvidék különböző részein. Első pillanatra feltűnik, hogy tárgyaink felvidéki, illetőleg erdélyi provenienciájúak. Tudvalevő, hogy a Felvidékhez hasonlóan Erdély is rendkívül gazdag olyan ércekben, melyeknek oxidja a habán kerámiaművesség fontos nyersanyaga volt évszázadokon át. Ezért a tárgyak színezésére jellemző festékek közül azok használata terjedt el elsősorban, melyekhez az edénykészítők könnyűszerrel hozzájuthattak. A készítmények színezésében, díszítésében és formáiban bekövetkezett átalakulás azonban lassú folyamat volt s bonyolult társadalmi, gazdasági és kulturális változások előzték meg, illetve követték. A folyamat megértéséhez tisztán kell látnunk a habán kerámia alakulását és fejlődését befolyásoló tényezőket is, a gazdaságiakat ugyanúgy, mint a társadalmi és kulturális jellegűeket. összefoglalásunk e fejlődés legfontosabb állomásait, kiemelkedő csomópontjait igyekszik a rendelkezésre álló irodalmi és levéltári adatok alapján érzékeltetni. 57
