A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)
Baranyai Béláné: A nyírbátori egykori ferenceskonvent középkori textíliái
ugyanakkor a bátoriakat is, Ecsedre vitték; négy évvel később a váradi kolostor nemesfém tárgyai az erdélyi kormány kezébe jutnak, Ecsedre csak néhány textília kerül. Ugyanabban az évben több tisztántúli konvent felszerelését az aranyosmegy esi kolostorba viszik, ahonnan az ottanival együtt 1565-ben Ecsedre mentették. Nagyon lehetséges, hogy a helyjelölés nélküli kassai listánk anyaga ez utóbbi textíliákat is magában foglalja. Ecseden III. Báthori András országbíró, majd annak halála után (1566), öccse, II. Miklós, 1585-ig védi az idementett nagy anyagot; ezt még V. István, az utolsó ecsedi Báthori, sem bántatta; csak 1603. február 28-án kelt végrendeletében rendelkezik a középkori egyházi textíliákról 3 . Ezek azonban mégis érintetlenül maradtak Ecseden 1613-ig, Báthori Gábor fejedelem haláláig. Rudolf császár már 1605-ben az ecsedi várat kincstári vagyonnak tekintette 4 , mégis 1614-ig ez a politikai események miatt csak elmélet maradt. 1614-ben II. Mátyás utasítja a kamarát, hogy az ecsedi várban őrzött egyházi kincseket és ruhákat, amelyeket, ahogy ő tudja, részben Báthory István erdélyi vajda és ősei készíttettek, vegyék át s mielőbb szállíttassák fel Bécsbe. 5 1615. február elsején Ecseden globálisan összeírták magyar nyelven az öt ládában tárolt textíliát 6 , és Kassára továbbították. így került oda ferences anyagunk is, amelyet Kassa város kapitánya, Forgács Zsigmond, a prímás testvére, az ország számára menteni akart. 7 Mivel közben az akkor Jakon levő egri káptalan, a füleki és a szócsényi ferencesek saját felszerelésük elvesztése miatt textíliákat kértek tőle, ezeknek és néhány felvidéki plébániának adott ebből az anyagból. 1619-ben a kiosztott anyag majdnem mind elpusztult; ugyanabban az évben a Kassán maradt textíliák a királyi házban ós annak kápolnájában semmisültek meg. Hogy a nyírbátori konventből a legtöbb és a legértékesebb textíliák kerültek Ecsedre, annak egyik oka az, hogy a két hely közel fekszik egymáshoz, másik az, hogy mindkét hely ugyanannak a hatalmas családnak birtokához tartozott. Nyírbátor a Báthori család ősi fészke; már IV. László alatt az övék, míg Ecsedet és Somlyót csak az Anjouk alatt nyerik el. A család kiemelkedő nagy alakja a XV. században Báthory István erdélyi vajda, a kenyérmezei csata egyik győztese, ő alapítja 1480 után a bátori ferences konventet, templomot és kolostort emel nekik; néhány évvel később a családi vártemplomot kezdi 3 1. Takáts Sándor: Az utolsó Báthory. 4 Bécs, Hofkammerarchiv, fasc. 14 428: 1605. VIII. 31.: Báthory István defectum seminis a fiscusra szállt vagyona, de a ribillio miatt nem lehet elfoglalni. Bp. Kegyesr. Közp. lt. : Takáts S. hagyatéka. 5 Bécs, 1614. XII. 31. Benigna Resolutio. (Kapossy). 6 A Forgách cs. lt.-ból közölte: Majláth Béla Az ecsedi vár egyházi szerelvényei 1615ben. Egyházművészeti lapok II. 1881. Címe:,,Regestum Vestium Sacerdotalium et infularum. . . quae in arcé Echied hactenus exstiterunt, iam praesentibus Gen, sis et Egr. ys D.nis nimirum Gabriele Pernieszi de Ostophan Sacr. Caes. Regiaeque M.tatis Arcis et Praesidy Echjed Capitaneo supremo, et Joanne Besseney delegato Commissario etc etc et descriptarum et obsignatarum ordo et numerus sic sequitur. Anno Domini 1615. Prima die Mensis February." 7 Németh Jakab fent említett leveléből: ,,111. D. Generalis semper timuit et adhuc timet, ne a sua Majestate demandetur, ut Paramenta praefata extra Vngariam in Germaniam vehantur. . ." 48
