A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)
Jósa András: Bronzkori halmazleletek (Kemenczei Tibor értékelésével)
III. A Jósa András által összegyűjtött északkelet-magyarországi raktárleletek közül a legidősebbek a Reinecke BD korszakkal párhuzamosítható korszakra keltezhetők. Ezek a következők: Bezdéd (XVI. t.), Demecser-Badarászsziget (XXII. t. — XXIII. t. 13—18), Gemzse (XXIII. t. 1—6), Gyulaháza (XXV. t.), Nagybáka (XXXIII. t.), Nyíregyháza-Bujtos II. (XLIV. t.), Pap (XLVI. t.), Pátroha (XLVII. t.), Rohod (L. t.), Tiszaszentmárton (LX. t.), Berencs (LXII. t.), Rohod (LXIII. t.), Tiszaladány (LXIII. t.1—4) Kemecse, Orvosdomb dűlő (XXXI. t.). Az északkelet-magyarországi Reinecke BD periódusnak megfelelő korú kincsek két csoportra oszthatók. Az elsőnek jellemző tárgyai a következők: B 3 —B 4 típusú nyakkorongos fejszék (pl.: XXV. t. 1); meghosszabított nyéltetős fejszék (Domahida); erdélyi típusú (pl.: XXV. t. 2—3) és félholdas kávájú tokosbalták (pl. : XXII. t. 1—3); kerek átmetszetű vonalmintávál díszített karperecek (pl.: XXIII. t. 13—Iá); kerek huzalból készült kézvédő spirálisok (pl.: XLVI. t. 8); füles tűk (XLVI. t. 5); bütykösnyakú tűk (pl.: XVI. t. 4) ; nagy lemezkorongok (XLVI. t. 7); babérlevél alakú lándzsahegyek (XLVI. t. 5); bordázott tokú lándzsahegyek (pl.: XXII. t. 10—11); nyélnyújtványos tőrök (pl. : XXV. t. 4). Mindezek a tárgyak a helyi fémművesség termékeinek tekinthetők, többségük eredete még a középső bronzkori magas színvonalú erdélyi—Felső-Tisza-vidéki bronziparra nyúlik vissza. így a nyakkorongos és nyéltetős fejszék, kézvédő spirálisok, bordázott tokú lándzsahegyek, középső bronzkori előzményeit jól ismerjük." A középső bronzkori Apa-Gaura és a későbronzkori ópályi kincslelethorizont közti időt a koszideri típusú kincsleletek korszaka töltötte ki. A FelsőTisza-vidéki koszideri típusú kincsekben (Zajta, Podgorjany, Kolodnoje — Tőkés) 100 megtaláljuk nagyrészt azokat a típusokat, amelyek az ópályi lelethorizontban középső bronzkori eredetűek. Az ópályi típusú raktárleletek első csoportjába a következőket oszthatjuk be: Bezdéd, Gemzse, Nagybáka, Nyíregyháza-Bujtos II, Pap, Rohod (L. t., LXIII. t.), Tiszaszentmárton, Berencs, Tiszaladány, Ópályi, Nyírbéltek, 101 Gyulaháza—Nyírkarász, 102 Domahida, 103 Gemzse 104 Jéke, 105 Trebisov, 10 * 39 Nyakkorongos fejszékre és kézvédő spirálisokra: Bona, I.: Acta Arch. Hung. 9 (1958) 238.; Nyéltetős baltákra: Ghilde, G., The Danube ... 172.; Willvonseder, K., Die mittlere Bronzezeit in Österreich. (Wien 1937) 76.; Nestor, I.: BRGK 22 (1932) 130.; Popescu, D., Die Frühe und mittlere Bronzezeit in Siebenbürgens. (Bucuresti 1942) 121.; Bordázott tokú lándzsára: Horedt, K.: Dacia 4 (1960) 129. 100 Zajta: Tompa, F.: BRGK 24/25 (1934—35) XXXV. t. 1, 2, 4—8.; Bòna I.: Ann. Un. Seien. Bp. de R. Eötvös Nom. 2 (1960) 269., 48. j.; Podgorjany: Bernjakovic, K.: SA 8 (1960) 350., XV. t. 1, 2, 4, 6, 10, XIII. t. 8, XIV. t. 18.; Tőkés: Bernjakovic, K.: SA 8 (1960) 349—350., IX. t. 2, XIII. t. 9—13, XIV. t. 7, 14, 16.; Lehoczky T.: Arch. Ért. 13 (1893) 260—262.: Hampel, J., A bronzkor . . . CXCIX. t. 1—12. 10l Mozsolics A.: Acta Arch. Hung. 13 (1963) I—VI. t. 102 Mozsolics A.: Acta Arch. Hun*?. 12 (1960) 113—123. 103 Hampel J., A bronzkor . . . CXXII—CXXIV. t. 10i Holste, F., Hortfunde . . . XXXVIII. t. 17—29. 105 Kisvárdai múzeumban. A lelet kerek átmetszetű huzalból készült kézvédő spirálisokból áll. 106 Budinsky-Kricka, V'.: AR 13 (1961) 48., 63—64. kép. 41