A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)

Jósa András: Bronzkori halmazleletek (Kemenczei Tibor értékelésével)

A nagyrészt nyugati típusú tokosbaltákból álló lelet a HA—

HB fordulójára keltezhető. Nyíregyháza, Bujtos-dűlő. Jósa András megjegyzése szerint a lelet összetartozása bizonytalan. Ezt megerősíteni látszik a lelet összetétele is. A nyitott, pecsétlős végű karperecek a halomsíros kultúra körébe sorolhatók, s aligha keltezhetők, díszítetlen voltukat is tekintetbe véve, a Reinecke ВС periódusnál fiatalabb korszakra (XLIII. t. 8, 11). A két spirálkorongban végződő karperec is tartozhat e korszakba.

56 A négy spirálkorongban végződő karperec (XLIII. t. 3—5) viszont már koravaskori formát mutatnak.

57 A Nyíregyháza-bujtosi lelet spirálkorongjai (XLIII. t. 1—2) a kézvédő spirálisokkal állnak formai rokonságban, azok mintájára készülhettek. Erről tanúskodik a közepükön elhelyezett gomb is. A B

3a típusú nyakkorongos csákány (XLIII. t. 7) az ópályi depothorizont egyik tipikus lelettárgya. Hasonló korra helyezhető a vonalcsoportokkal díszített karperec is (XLIII. t. 12). A Nyíregyháza-bujtosi lelet tehát igen különböző korú tárgyakból áll, s nem tartható leletegyüttesnek. Nyíregyháza, Bujtos II. Az edény, amelyben a leletet találták (XLI

V. t. 24) a Berkesz—Demecser csoporthoz tartozik.

58 A lelet ennek megfelelően az ópályi depot-horizont jól ismert típusait tartalmazza. Mindössze a tokosbalta tér el az általános formától (XLIV. t. 25), amit azonban nyilván különleges rendeltetési célja magyarázhat meg. Hasonló előfordul az egyidős domahidai leletben is.

59 N у írlugos-Szennyespuszta (Szabolcs-Szatmár т., nyírbátori j.). Jól ismert, s több helyen publikált darabja a leletnek a díszített vödör (XLV. t. 26).

m Pontos párhuzamait Hajdúböszörményről el és Sényőről (LXIV. t. l)

a2 ismerjük. A kelet-magyarországi HB periódus egyik vezórlelete. A nyírlugosi lelet egyéb tárgyai nem korhatározóak. Talán a patkóalakú csüngőket (XLV. t. 8—12) emelhetjük ki, amelyek még a Kárpát-medencében a koszideri fémművessógi kör, illetve a halomsíros kultúra közvetítésével elterjedt patkó alakú csüngőtípusra vezethetők vissza.

63 Ezt a nyírlugosi lelet erősen átalakult patkó alakú csüngőivel korban a Reinecke BD periódusra keltezhető Maly Hores-i,

64 ördöngősfüzesi,

65 és a HA első felébe tartozó pácini lelet

66 köti össze. Augusdorfból HA

2 leletből ismeretes patkó alakú csüngő.

67 Pap (Szabolcs-Szatmár т., kisvárdai j.).

m 56 Bona I.: Acta Arch. Hung. 9 (1958) 238. 57 Mozsolics A., Der Goldfund von Velemszentvid. (Basel 1950). 38. 58 Berkesz — Nyíregyházi Múzeumban.; Muhi-Csiillődomb—Miskolci Múzeumban. 59 Hampel, J'., A bronzkor . . . CXXIII. t. 7. ™Childe, G., The Danube in Prehistory (Oxford 1929) 212. kép.; PZ 26 (1935)54.; Man 1926., 84. 61 Hampel J., A bronzkor . . . LXV. t. 3. 62 Arch. Ért. 22 (1902) 277.; Childe, G., The Danube . . . 375. PZ 26 (1935) 54. e3

Kemenczei Т.: HÓMÉ 5 (1964—65) — sajtó alatt. ^Pastor, J.: AR 3 (1951) 117. kép. 65 Hampel, J., A bronzkor. . . LIV. t. 13.; Roska M., Erdély Régészeti Repertóriuma. 262. kép 5—8. 66 Lásd 63. j. 67 Müller-Karpe, H., Beiträge . . . CXXIX. t. 13. 68 Arch. Ért. 17 (1897) 355. 36