A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)

Jósa András: Bronzkori halmazleletek (Kemenczei Tibor értékelésével)

Demecser-Badarászsziget (Szabolcs-Szatmár т., kemeósei j.)

29 Pontos kormeghatározó darabja nincs a leletnek, hiszen a félholdas kávájú tokos balták (XXII. t. 1—3), gombos végű sarlók (XXII. t. 4—8), lándzsák (XXII. t. 10—12), vonalkázással díszített karperecek (XXIII. t. 13), mind a késő bronzkor végi, mind a kora vaskor eleji raktárleletekből ismeretesek a Közép-Duna-medencében. Ha azonban a leletegyüttes egészét nézzük, az kétségtelenül a Reinecke BD korszakra jellemző. A HA elején Kelet-Magyarországon és Erdélyben elterjedt nyugati bronztípusok még teljesen hiányoznak a leletből. Gemzse (Szabolcs-Szatmár т., vásárosnaményi j.). Az előbbi lelethez hasonlóan, ugyanazon megfontolások alapján, szintén a Reinecke BD periódusra keltezzük. Gégény (Szabolcs-Szatmár т., Jcemecsei j.). A lelet darabjai egy, a Gáva-kultúrába tartozó árkolt díszű edényben (XXIV. t. 11) kerültek elő. Összetételét tekintve lehetségesnek tartjuk, hogy hamvasztásos sír lehetett. Legjelentősebb darabja egy bordázott szárú, áttört csüngő (XXIV. t. 4). Ez a csüngőtípus a Gáva-kultúrában alakulhatott ki. Bizonyítja ezt, hogy lelőhelyeinek zöme a Tiszától keletre fekszik (Pócska, Oradea-Mare, Igrita, Árpád, Curtici, Martinesti, Vad;

30 Uioara de Sus,

31 Gr. Hammersdorf,

32 Déva,

33 Nyírbogdány: (XLI. t. 23). Eljutott azonban a Dunántúlra (Keszthely-Apátdomb),

34 Ausztria területére (Stillfried),

35 Morvaországba (Draslavice, Blucina)

36 ós Sziléziába.

37 Gyulaháza (Szabolcs-Szatmár т., kisvárdai j.).. Mozsolics Amália a felsőszőcsi kultúrához sorolta ezt a leletet, s a bronzkor IV. periódus második felébe (Reinecke BD) keltezte.

38 Keltezése kétségtelenül hegyes, kulturális meghatározása azonban vitathatónak látszik. A bronzlelet (XXV. t. 1—10) és a díszített felsőszőcsi típusú cserepek (XXV. t. 11) összetartozása, Kalicz Nándor megállapítása szerint, nem valószínű.

39 Ezt a véleményt megerősíti az, hogy a Reinecke BD periódusnak megfelelő korszakban, ahová a lelet keltezhető, Északkelet-Magyarországon, az ún. Berkesz—Demecser csoport jelenlétét állapíthatjuk meg.

40 A gyuíaházi kincslelet ennek hagyatéka lehet. Kántorjánosi (Szabolcs-Szatmár т., mátészalkai j.).

41 A lelet két kormeghatározó tárgya a bronzüst és a kard. Merhardt az 29 Holste, F.: Hortfunde Südosteuropas. (Marburg

—Lahn 1953) XLI. t. 6—13. 30 Nestor, I.: BRGK 22 (1932) 126. 31 Holste, F., Hortfunde . . .XLIV. t. 4L; Holste, F., Zur Chronologie der südosteuropischen Depotfunde der Urnenfelderzeit. (Marburg

—Lahn 1962) IX. t. 32

Holste, F., Zur Chronologie ...VIII. t. 33

Holste, F., Zur Chronologie ...VII. t. 1. 34 Arch. Ért. 29 (1909) 350., 7. kép 3. 35 Urgeschichte Niederösterreich. IX. t. 3—11. ™ Holste, F., Zur Chronologie. .. V. t.; Éihovsky, J..AR1 (1949) 37., 29. kép.; AR 14 (1962) 17., 3. kép. 37 Altschlesien 1931., 163., 3. kép 6, 8, 4. kép. . 3

*Mozsolics A.: Acta Arch. Hung. 12 (1960) 113—123. за Kalicz N.: Arch. Ért. 87 (1960) 10. 40 Kemenczei Т.: Arch. Ért. 90 (1963) 183. a

Jósa A., A kántorjánosi bronzleletről: Arch. Ért. 14 (1894) 249—250.; Ua., A kántorjánosi bronzlelet második része: Arch. Ért. 14 (1894) 355.; Ua., Hallstatti vagy nyíri kultúra: MKÉ 4 (1910) 115., V. t.; Hampel J'., A bronzkor . . .CCLIV. t. 2. 3 A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve VI-VII. 33