A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)

Jósa András: Bronzkori halmazleletek (Kemenczei Tibor értékelésével)

munkba nem került, pedig a majdnem minden halmazleleteinkben előforduló bronzrögök azt bizonyítják, hogy bronztárgyaink nem importáltattak, hanem helyben készültek még, kisebb műhelyekben. Érdekes megemlíteni még azt is, hogy az 1, 2, 3, 3a sz. tárgyak vegytiszta ónból készültek, összehajlítva találtattak, tehát csak próbaöntésnek tekinthetők, mert az ón sarlók nem használhatók puhaságuk miatt. A 21. sz. homorú véső annyiban érdemel megemlítést, mert leleteinkben egyedülinek mondható. Nyírbogdány (XL—XLI. t.). A községtől nyugatra, Bégányi Ferenc árvaszéki ülnök birtokán találtatott, díszítés nélküli csuporban. Az 51. számú, összehajlítva talált, de kiegyenesített, szép díszítésű bronzlemez övtöredék lehetett. Az igen apróra tört, igen finom bronztárgyak között 45 db bronzrög volt. Az 52. sz. összehajlított vékony bronzlemez kerületének külső görbületéből azt lehet gyanítani, hogy az egy nagyobb átmérőjű korong szegélyének (talán pajzsnak) töredéke gyanánt tekinthető. Nyíregyháza (XLII. t.). Újfehértó felé vonuló vasút első őrházának közeléből. 10 darab. Egy nagyobb lelet részlete. A balták díszítése különböző. Nyíregyháza, Bujtos-dülö (XLIII. t.). Dr. Saáry Sándor városi orvos gyűjteményében. Ezen nagy terjedelmű bronzkorszakbeli telepről Dr. Saárynak nagy gyűjteménye van cserépedényekből és néhány öntőmintából. Öszszesen 17 darab. Ezen, állítólag Nyíregyházán talált tárgyaknak leletkörülményei ismeretlenek, amennyiben a tárgyak napvilágra kerülése alkalmával Saáry nem volt jelen. Nyíregyháza, Bujtos, II. lelet (XLIV. t.). Összesen 24 darab. A leletet a 24. számú edény tartalmazta. Megjegyzendő, hogy amennyire kipuhatolható volt, a nyírségi bronzleleteket tartalmazó, de a munkások által szótvert cserépedények díszítve nem voltak. Találáskor e leletben mindegyik gyűrű egy-egy karperecre volt felfűzve. A 13. sz. gyűrű gyűjteményünkben nem fordult elő. Nyírlugos (XLV.t.). A halmazlelet a 25. sz., a debreceni városi múzeumban őrzött bronz fazékban találtatott, mely úgy alakra, valamint nagyságra és díszítésre azonos a Sényőn talált, melléklet nélküli bronzfazékhoz (LXIV. t.). Papp (XLVI. t.). Báró Horváth Ferenc birtokáról. Angyalossy Pál főszolgabírótól. Összesen 9 darab. Azon durva edénynek töredékei, mely a leletet tartalmazta, lerajzolva nincs. Egyéb körülmények ismeretlenek. Pátroha (XLVII. t.). A községtől északra, a Mikó Albert-féle szőlő rigolirozása alkalmával, egy rakáson találtatott, agyagedényben. Kiss Lajos körjegyző ajándéka. E leletből egy lándzsa, egy köpüs balta ós 3 db karperec Kis Pál kisvárdai takarékpénztári hivatalnokhoz került. A 21. sz. gyöngyök (28 db) bronzlemezből vannak összehajlítva. A 7—8. sz. lemezek rendeltetése ismeretlen, valószínűleg ruházat díszéül szolgáltak. A 11. sz. karperechez hasonló tárgy gyűjteményünkben egyedüli. Piricse (XLVIII. t.). A község határában délnyugatra, öt percnyi távolságra, Katz Mihály birtokán, szántás alkalmával cserépedényben találtatott, melyet az eke darabokra tört. A tulajdonos ajándéka. A 26. sz, a 25. sz. tokos baltához hasonló, de nagyobb eszköznek töredéke. Alsó része, élvége le van törve. Füle nincs, nem is volt. Valószínű, hogy nem könyökre hajtott, hanem egyenes nyél járt beléjök, melyekhez úgy lehetett erősítve, mint a dárdák; ugyanis a köpünyílás alatt 5 cm-re két átellenes lyuk van rajta. A sarló markolatok különböző cifrázatúak. A leletből kitűnik, hogy a szárnyas és köpüs balták 23