A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)
Csallány Dezső: Szkíta íjmaradványok
vadt, többnyire kénsárga körkörös kék és fehérrel váltakozó csíkokkal díszített, nem átlátszó üveghez hasonló anyagból készült különböző nagyságú gyöngyöket tartalmaztak. Az említett 3000 • méternyi területnek északi végében még vagy 15 hasonló edényt találtak. Megjegyzésre méltó azon körülmény, hogy egy esetben egy nagy edény körül 9 kisebb volt elhelyezve, szájukkal kissé a' nagy edény felé döntve. Az apróbb edényekben csak föld találtatott, a' temetéskor valószínűleg ételt tartalmaztak ... A tárgyak következők: Nem korongon készült, durván idomított, roszszul égetett, többnyire vörhenyes barna, vagy feketés szürke agyagedények (1—48. és 55., 58., 59. számúak). Valószínűleg korongon, de kezdetlegesen készültek (49—54., 56—57.). ad 3: Bronz félkarika (zabla) és összevissza gyűrött alaktalan bronz lemezke. ad 4: Vaskés; rozsdaette tört vaskarika. ad 8: Két, sodronyból készült bronz gyűrű vagy fülbevaló; kicsorbult rossz sárga pasztagyöngy, oldalán kissé kiálló körkörös díszítés. Kézben könnyen szétmállik. Egy szennyes vörhenyes, egy sárga, 3 kék, 3 szennyes sárga, egy kén színű díszítés nélküli gyöngy; két kauri (Cyprea moneta). ad 11: Vaskés. ad 13: 12 ép és több törött kauri; 14 gyöngy; két láncszem (nem záródó, spirál alakúlag görbített, egyik vége bunkós nyolcszögű sodronyból (fülbevalópár). ad 37: összevissza gyűrött, félig olvadt bronzkarika. Azonkívül a széttört edényekben találtak még egy bronzkarikát. Három díszítés nélküli bronzkarperecz töredékét. 3 összetöredezett, a' fentebbiekhez hasonló vaskést. Semmi érmet, de több kénsárga, kék és fehérrel váltakozó körökkel díszített gyöngyöket, tökéletesen hasonlókat azokhoz, melyeket római sírokban úgy Erdélyben valamint másutt is találnak, csakhogy nem oly finom anyagból, úgy hogy ezen gyöngyöket római gyöngyök barbár utánzatának kell tartanom. Ezzel ezen barbár őstemető kora is meg van határozva. Találtak még egy gyönyörű, bronzkorszakra valló díszítéssel ellátott késmarkolatra való csont lemezt porladozó állapotban ..." Az előző közleményben (1. 2. jegyzet) bemutatott díszített csontlemeztöredékek (1—2. kép) tehát igazolhatóan a Nyíregyháza-közvágóhídi temetőből származnak. Kézzel formált, rosszul égetett, széthullott agyagurnában, égetett embercsontok társaságában feküdtek. A nyíregyházi díszített csontlemeztöredékek (1—2. kép) rendkívüli porlékonysága, fehér színe, arra vezethető vissza, hogy az embercsontokkal együtt ennek a tárgynak töredékei is égetésen estek keresztül. A csontlemezekből mintegy 14 cm hosszú, faragott, töredékes rész maradt meg összefüggő részletekben (1. kép). A különálló darabok egy része (2. kép 5, 6), a szöglyukak tanúsága szerint, az előző csontlemez alsó végének folytatása volt, a többi töredék pedig (2. kép 1—4, 7) a két íjkar csontlemez párjának maradványa lehetett. A csontlemezpárokat négy vasszögeccsel erősítették össze. Nem maradt nyoma annak, hogy a közrezárt rugalmas betétanyag fából vagy más anyagból készült-e. Jósa rajzán is látható haránt átmetszet (1. képen lent) jól mutatja, hogy a csontlemez felülete domborodó, faragott, karcolt mintákkal díszített. Alja lapos, a 8
