A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

A régi ajaki emberek úgy emlékeznek vissza., hogy a nők tiszta fehérben jöttek. Gyapjú volt a ruhájuk. Maguk szőtték és csinálták. Az ujjasukon zseb volt. A szoknyájuk térdigérő volt. Bügyögős ujjú. Hímzett elejű. Színes gombos. Bocskor volt a lábukon. Nagyjából emlékeznek a családi nevükre is: Feskó, Frisku, Laskodi (!), Lizák. De ezek a nők hamarosan kiöltöztek. b) Felvidéki rutén női viselet. Ugyancsak Czóbelék és Huszárék telepes sarlós aratói hozták magukkal. Hogy mi különbség volt a tót (szlovák) és ruthén viselet közt, azt nem tudják. Annál inkább nem tudhatják, mert a tót (szlovák) és rutén közt sem tettek különbséget. Csak tót betelepedésről beszélnek. Pedig az 1880-as népszámlálás adatai szerint rutének is voltak kevesen a községben. (Számuk ekkor 10 volt!) Tájékozódásképpen megemlítem itt azt is, hogy az 1.870-es adatok szerint előbb még egyetlen egy nem volt. c) Heves megyei magyar női viselet. A községbe Szihalomról, Kálkápolnáról, Aldebrőről stb., stb., érkező dohányosok (feles kertészek) viselete volt. Az emberek 1890-es évektől érkeztek nagy számban. Egy-egy gazdaságnak volt 20 dohányosa is. A nagyon hevesi (!) nagy lányok viseletére emlékeznek vissza leginkább. Ezeknek az ingalja vászonból volt. Az ingválla gyolcs. Ez cirkásan kék-pirossal volt beszegve. Alsó szoknyája egy-kettő volt. (Nyáron ke verebb. Télen több.) Ujjasa nagyon virágos. (Virágosabb volt, mint az akkori ajaki lányoké.) Testhezálló. Masnyis (!). De nem lakatos ujjas. Volt szabad elejű ujjasuk is. Fodros kötője is. A kázsmér nyakbavalója azonban semmiben sem különbözött az ajaki lányokétól. Gránátja volt. Mizlije nem volt. Hajviselete: két copfja volt. A haja végét galanddal kötötte be. (Pántlikájuk akkor még az ajakiaknak sem volt. Messziről kellett volna nekik hozatni.) A galand tarka volt. Virágkoszorú volt benne. A hajukat koszorúba is csak felrakták. Az asszonyoknak kezdetben rövid ujjú fehér ingválluk volt. És emellett volt szabad elejű ruhájuk is. (1., 8. kép.) d) Szabolcs megyei más községi magyar női viselet. Mezőgazdasági cselédek hozzátartozói hozták magukkal. A régebbi formákra már nem emlékeznek rájuk tisztán. Az előbb elmondottakhoz nincs is hozzátenni valóm. 2. AZ AJAKI FÉRFIVISELET TÖRTÉNETE A) Az ajakis (ajaki férfiak által befogadott) férfiviselet története. Az idevonatkozó legrégibb adataim megintcsak az 1848—1849-es évekből valók. (Az ajakiak ezzel kapcsolatban a forradalmat emlegetik. Tehát az időhoz kétség nem férhet.) A férfiaknak akkor fehér gubájuk és bocskoruk volt. Az 1870—1880-as évekből már bőségesen van adatom. Ezek közül kiemelem a következőket: az ingük vászon, madzagos volt a nyakán. A gatyáiuk megint csak vászonból készült. Bő volt. Emellett korcos, madzagos és ráncos. Téli időben még gatyászárban jártak. (Persze nyáron méginkább.) Hozzá ujjast is húztak. Ez a szegényebbeknél még vászonból való volt. Guba az 1880-as évek során minden háznál megkerült Ajakon. Egy 1870-es 181