A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

Volt ugyanis, hogy nem tettek rá pántlikát, hanem a gyöngy maga csüngött alá a mellen. Mélyen, két szerrel! Most újra szeresen veszi körül a nyakat. (Két szerrel vagy négy szerrel.) És újra pántlikás. De a pántlika most már a háton csüng. És már általában zöld a színe (XXII. tábla 1) A karikagyűrű viselése Ajakon nincs szokásban. Esküvő alkalmára azonban minden menyasszony és vőlegény kölcsönbe vesz egyet-egyet.. S esküvő után visszaadja a tulajdonosának. Zsebkendő. Tulajdonképpen dísz. Az 1890-es évek végén — az 1900-as évek elején még kerek, csipkés és ,,taréjos" volt. A lány ilyet adott a szeretőjének is. S ilyen zsebkendőt adott jegybe. Húsz évvel ezelőtt ment ki a divatból (XXXIV. tábla). Az első világháború idejében kezdték a mai négyszögletes, csíkos, fehér gyolcs gyári zsebkendő használatát (XXIV. tábla 1). Az ünneplőbe öltözött lány rendszerint bal kezében tartja a zsebkendőjét. Ha templomba megy, az olvasóját egy „göccsel" ráköti. Amikor táncol, a zsebkendőt akkor is a bal kezében tartja. A menyasszonyi kalácsból egy darabot beleköt. És ott „lötyögteti" tánc közben is (XIX. tábla 2). aj) Ruhadarabok, ruhadíszek és ezek használata a menyecskéknél (harminc éven aluli asszonyoknál) és a húsz és harminc évek közti lányoknál. Itt előre kell bocsátanom a következő tájékoztatást: A huszadik évüket túlhaladó lányok már asszonyok módjára öltöznek. Mindegyike a. maga korú asszonyok ruházkodásához alkalmazkodik. A fiatalabb a fiatalokéhoz! Az idősebb az idősebbekéhez. Természetesen azzal a különbséggel, hogy az ilyenek nem használnak kontyfésűt és féketőt. Ingváll. Ennél a ruhadarabnál észre lehet venni, hogy a menyecskék az öltözetükre nézve nem túlságosan egységesek. Annak ellenére sem, hogy náluk van egy kor jelző is: A gyolcs féketőhöz járó „menyecskecsüngő": Ami harminc éves korig minden asszonyt megillet (XXV. tábla 1—2). — A gyolcs ingváll akkor nyalka, ha csipke (díszpánt) van rajta, — mondta az egyik adatközlőm. — Aki szegény, az nem tesz rá. A pócsi búcsú alkalmára kétszeres csipkét is rátesznek. Ma a menyasszonyi ingvállra is ráteszik azt. Áz azután eltart sokáig. Huszonöt éves koráig is! Azután már csak egy sort tesznek rá, harminc éves korig. Egy másik adatközlőm szerint a díszes menyasszonyi ingvállat addig hordja egyik-másik, míg el nem szakad. Aki hamarabb megy férjhez, azé előbb szakad el. Aki később megy, azé később! Azután már csináltatja simán, mert megszólnák, ha másképpen csináltatná. Ingalj. Mint a nagylányoknál. Alsó. Mint a nagylányoknál. Ráncos ufias és ruha (szoknya). A menyecskét a fehér ruha viselete addig illeti, amíg gyermeke nincs. Egyesek azonban huszonöt éves korukig is elhordják. Harmincéves koráig azonban már senki sem hordja. Egy adatközlőm például egy fénykép magyarázása közben következőket mondta:. Az asszony testvéremet azért fényképezték le apró virágos zöld ruhában, mert túl volt már az asszonysága harmadik évén. Eszerint a menyecskecsüngő nem az egyenjogúság jelvénye. Másik adatközlőm szerint pedig egy huszonöt éves asszonynak meghalt az anyja. És ez az asszony a gyászéve eltelte után már nem vett fel „rikítós'

r (feltűnő színű és mintájú) ruhát. Véleményem szerint akkor is csak megvált volna az asszony a rikítós• ti* 163