A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

9. Más fekete öltözetek díszítése a szövetéhez hasonló. 10. Kapkodó. Díszítése a veres kabáté. 11. A munkaruha külön díszítéséről beszélni nem lehet. A régi ruhákat (öltözeteket) a régi díszítésekkel veszik fel. A ráncos ujjas és szoknya viseletében határozott rendszer van. Ettől csak szükség esetén térnek el. Van azonban olyan lány, aki inkább elmarad egy-egy alkalomról (például a templomi szertartásról is), ha nincs megfelelő öltözete. A ráncos ujjas viselési szabályai: 1. Nagy ünnepek első napján, hónap első vasárnapján, egyes (egy napos) ünnepeken, egyházi szereplés esetén, menyasszonyság (esküvő) alkalmával vakvirágos fehér selyem ráncos ujjas, a hozzá való szoknyával. Esetleg piros virágos fehér delin öltözet. (Itt hangsúlyoznom kell, hogy a régi (a valódi) molruhát már senki fel nem veszi.) (XIX. tábla 2 és XX. tábla 1, valamint a XXII. tábla 1.) 2. Nagy ünnepek második napján (május és október hónapoktól eltekintve), a hónapok második vasárnapján piros virágos fehér delin vagy kázsmér vagy selyembatiszt. Ujabban már sok közte a kék kosaras kövesdi anyag. Van olyan lány is, aki szükségből még az égszín ruháját is felveszi (XXI7. táblai). 3. Május és október hónapoktól eltekintve, — hónapok harmadik vasárnapján piros virágú zöld kázsmér vagy delin. Vagy vegyes virágú kék delin (XXIII. tábla 1). 4. Május és október hónapoktól eltekintve, — a hónap negyedik és ötödik vasárnapján krepp vagy flokkon „veres kabát". A kabát szó tulajdonképpen szoknyát jelent Ajakon. Kivételképpen azonban itt az egész ruhát értik alatta. Most inkább krepp a divatos anyaga. 1944. év táján a flokkon volt a divatos náluk (XXIII. tábla 2). 5. Május és október hónapok második, harmadik, negyedik és ötödik vasárnapján fehér selyem ruha volna szabályos. Sokan azonban csak ujjast vesznek fel, fehéret. Egyébként olyan szoknyát vesznek fel, mint más hónapok megfelelő vasárnapjain. Szükség esetén rózsás flokkont is felvesznek szoknyában. Az ilyen vendégaljas szokott lenni. 6. Lakodalomba a nyoszolyólányok piros delint vesznek fel. Aki csak közönségesebb vendég, az nagy kék rózsás piros kreppet vagy kék virágos flokkont vesz magára. A bálba is az utóbbi módon öltöznek fel a lányok. Vasárnap délutánokon mizli nélküli ruhákban mennek nagyobb összejövetelekre (XXIV. tábla 1). 7. Nagypénteken és gyászban fekete selyemcsíkos vagy kockás szövetbe öltöznek. De van olyan is, aki a gyászában csak zöldbe vagy kékbe öltözik. Szokásban van ezeknek a ruháknak a válogatása is (XXIV. tábla 2). 8. Nagyböjtben fekete delint vesznek fel. Böjt első napján fekete kázsmért. Ezekben az időkben a ruha apróvirágos is lehet. 9. Utcára, útra a kapkodó ruháját veszi fel a nagylány. Ennek a ruhának veres a színe. Virágos a mintája. Parhet az anyaga. Ha munkára külső területre megy, akkor is ebbe öltözik. A helyszínen veszi fel a munkaruháját. Templomba azonban soha sem megy abban a ruhájában. 10. Munkához ócska kapkodó ruháját veszi fel. (Az újat különös alkalmakra tartogatja.) 157