A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

A kantus allyát belül aljazzák. S a gombjait a hátulsó részére varrják (XVII. tábla 1 és XXXI. tábla 1). A fiatalabb nők mondják egyébként ruhának is. (Tudniillik gyermekluhának.) Az öregek azonban (például a kilencven éves özvegy Szakszón Balázsné) általában viganónak nevezik (28. kép). Mellyes kötő. Anyaga régebben kék flokkon vagy kék karton volt. Ma már fehér selyemből is készítik. Két részből áll. A mellrészből és az alsó részből. Nyaka galléros. A mellrész körülfogja a kis lányt. Az alsó rész már csak elől takarja. Csípőtől csípőig ér neki. Ezzel azt akarják elérni, hogy a kantus hátsó része ne legyen egészen fedve. A kötőnek egyébként ujja nincs. Csak bodra van. Ez két ujjnyi. Ez a ruha egyébként hátul gombolódik. Alsó része piros virágos csipkével van szegve. Efelett páros zájmlisorok vannak. A fehér selyem kötő vadvirágos. Alul fehér csipkés. Kis sály. (Sály is!) Anyaga gyapjú vagy cérna. Színe fekete. Rojtos. Hidegben a gyermeken körültekerik. Nagy sály. Szerepe ugyanaz, mint a fiatalabb gyermekeknél. A féketőnek és a sipkának is ugyanaz a szerepe van náluk. Keszkenő. Ünnepnapra fehér alapú selyem kendő, varrott virággal. Hétköznapra mintás piros karton. Harisnya. Fekete cérnából valót vesznek. Harisnyakötő. (Strompádlinak is mondják.) A jobb fajta gumiszalagból készült. De van „pertliből" való is. Vagy éppen madzagból való. Az utóbbiakra nem használják a strompádli nevet. Cipő. Magas szárú és fűzős. Hidegben húzzák a gyermek lábára. Emellett még nagyobb ünnepeken is. Egyébként mezítláb járatják. Nagy póka. Használt vászonból készítik. Amikor a nagyocska gyermeket a párnából kiveszik, akkor a nagy pókát többször körülcsavarják rajta. Ha telik belőle, háromszor is megteszik. Hajviselet. Pántlika. Egy éven alul éppen úgy gondozzák a gyermeklány haját, mint a hat hónapon aluliakét. Egy éven felül pacsirtakontyba rakják. Ehhez egy ágba fonják. A végét pántlikával bekötik. Utána koszorú formában a feje tetejére felteszik. A haj pántlikás vége mindig felülre kerül (XVII. tábla 1). ac) Ruhadarabok, ruhadíszek és ezek használata két éves kortól négy éves korig. Hosszú ing. Mint két éven alul. Alsó. Anyaga gyolcs. Felső részén erősen ráncolt. Galléros. Alján szegett. Az egész keményített. Egyik-másik szülő hármat is ad belőle a gyermekére. Kantus. Mellyes kötő. Mint két éven alul. Kázsmér nyakbavaló. Anyaga kázsmér. Fekete az alapszíne. Piros rózsás. Rojtos. Hűvös időben adják a gyermekre. Ilyenkor a színével kifelé, sarokra (három szögletbe) hajtiák. A gyermek hátára ráterítik. Két hosszú végét a vállán átveszik. A mellén keresztbe áthajtják. A karja alatt átveszik. Derekán görcsre kötik. Sály. Esetleg a kázsmér nyakbavaló fölé kötik. Harisnya, harisnyakötő, civő. Mint két éven alul. Hajviselet, pántlika. Mint két éven alul. ad) Ruh^dambok, ruhadíszek és ezek használata négy éves kortól tizenkét éves korig. 150