A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

és fáslival körültekerik. Egy is elég belőle. Azt is legtöbbször a ,,bábától" (szülésznőtől) kérik kölcsön. Nagy sály. (Súlynak is mondják.) Anyaga gyapjú vagy cérna. Ez — mint az — fekete és rojtos. Hideg időben a gyermeken körülveszik. Esetleg a gyermeket egy másik sállyal még magukhoz is fogják. Hajviselet. A hat hónapon aluli leánygyermek haját fésülik, de nem választják el. Csak a szemétől kétoldalt elcsapják. Disznózsírral megkenik, hogy jobban álljon. Pántlikát nem kötnek bele. Ékszerek. Szükségképpen meg kell itt jegyeznem azt, hogy az ajakiasan öltöztetett gyermekeknek (csecsemőknek) sem fülbevalójuk, sem nyakláncuk nincs. Még gránátjuk sincs. ab) Ruhadarabok, ruhadíszek és ezek használata hat-nyolc-kilenchónapos kortól kétéves korig. Póka. Anyaga, szabása és használata olyan, mint a fiatalabb leánygyermekek pókájának. Hosszú ing. Anyaga gyolcs vagy karton. Előbbit ünneplő, utóbbit hétköznapló ing készítésére használják. Ezekhez másfél éves korig 80-szor 130 cm anyagot vesznek. Idősebbeknél 80-szor 150 cm-t. Ebből repesztik ki az ing ujját és vállfoltját is. (Mert ennek az ingnek már vállfoltja is van, akár a nagyok ingvállának.) Az ing előrészén egy arasznyi bevágás van. Nyaka elől-hátul ráncos. A ráncokat hosszú varrótűvel, kézen szedik össze. Ezek nem laposak. A vastag nyakon persze ritkábban esnek a ráncok. Az ing ujja végén mizli (!) van. Ezen felül batiszt díszpánt. Ez piros. A nyak hasításánál egy sor gomb van. Ahol a hasítás végződik, ott, keresztben egy díszes „púppánt" húzódik. A pánt hosszúsága annyi, mint az ing mellrészén levő „zájmiisorok" egymástól való távolsága. Ez természetesen nemcsak díszíti, hanem erősíti is az ing előrészét. A hosszú ing nyakához is készítenek egy mizlit. Ez azonban már patenttel is el van látva. Amikor a gyermekre a kantust feladják, az ingre erősített mizlit kívül veszik rajta. A hétköznapi ing kartonanyagának piros vagy rózsaszín a színe. Ujja végén csak egy kis csipke van. Díszpántot nem szoktak rá varrni. Púppántot azonban tesznek rá. Ez piros vagy rózsaszín. Kantus. (Ruha és viganó is). E ruha anyaga időszakok szerint változik. Ha hideg időre szánják, piros parhet az anyaga. Ha melegre, piros flokkon vagy piros karton. Ünneplőnek az újabb kantust fordítják. Ez a ruha két részes. A részek össze vannak varrva. Megkülönböztetik a mellyét és az allyát. Mellyé testhezálló. Az uiia is az. Az allya bő és ráncos. Az ujja végére csipkét, díszpántot, „margitdíszt" varrnak. A csipke alapja fehér. Rajta kék virág van. Efölött egy sor fekete bársonypánt van. Efölött egy sor zöld zsinór. S e fölött megint egy sor fekete bársonypánt. A kantus allya elől „simábban ráncos" (gyengébben ráncos). Hátul „jobban" (erősebben). Kis távolságokban, — alulról felfelé számítva, — van két felvarrása, egy fekete bársonypántja, megint egy sor felvarrása és egy sor zöld pántlika. Ezek fölött van még két felvarrása. A bársonypánt alatti felvarrások csupán „díszek". A pántlikán felüliek azonban már „muszájtól valók". Ha mosás után az anyaga összehúzódik, az utóbbi említett felvarrásokat lebontják. így a kantust mecmos^abbítíák. Az utóbbiak szélesebbek is az előzőknél. Ezek — az előbb említettek félcentiméteres szélességével szemben — egy centiméteresek. 148