A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)
Csallány Géza: Üzenetküldés motívuma népmeséinkben
A hétfejű sárkány buzogánya hazadobásával jelzi közeledtét. A hős a buzogányt visszadobja. A továbbiakban még két ízben szerepel a buzogánydobás a 14 és 24 fejű sárkánnyal kapcsolatban. 2. Este, Éjfél, Hajnal ls (AaTh. 301. A. II.): azonos a buzogánydobás motívuma az előbbi mesekör С epizódjával. 3. Fehérlófia 19 (AaTh. 301. B): A buzogánydobás úgy szerepel, mint a 301. A változat С epizódjában. 4. Csonkatehénfia 20 (AaTh. 301. B. I): gyakran szerepel benne а С epizód, ezen belül a buzogánydobás motívum. 5. Borsszem Jankó 21 (AaTh. 301. C.) — A mese D epizódja: A sárkányok buzogányuk hazadobásával jelzik hazajövetelüket. Borsszemjankó a buzogányt visszadobja. Ujabban Ami Lajos meséi között is szerepel 22 : „— Hát én áztat nem Budapest, 1907 (A feneketlen kút). — Borvendég János, Népmesék I— IV, Ács Sebestyén Gyula hagyatékából, FFC Etimológiai Adattár 2578. — Berze Nagy János, Baranyai magyar néphagyományok II. Pécs, 1940, (A főd gyomrába vitt királykisasszony), (A királ három lánya). — Ortutay—Buday, Nyíri és rétközii parasztmesék (Az eltűnt kírállyány). — Szentmiklóssi—Vita, Magyar népmesék, Arad, 1943, (A kutyacsontfejű császár utazása). — Bajkó—Béres, Három aranyalma, Debrecen, 1955 (Eszes Péter). — Faragó—Nagy, Előbb a tánc, azután a lakoma, Bukarest, ? év (A három vándorlegény). 18 Gaal György, Magyar népmesegyűjteménye III., 46—51. lap. — Benedek Elek, Magyar Mese és Mondavilág (Hajnal). — Ortutay—Katona, Magyar parasztmesék, Budapest, (Szépirodalmi Könyvkiadó,) 1956, 177. lap. — Mailand Oszkár, Székelyföldi gyűjtés: MNGY. VII., Budapest, 1905, 489^511. lap. — Berze Nagy János. Népmesék, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: MNGY. IX., 1—15. lap. — Kálmány Lajos, Ipolyi Arnold népmesegyűjteménye: MNGY. XIII., Budapest, 1914, 34—47. lap. 19 Benedek Elek, Magyar Mese és Mondavilág III. (Fadöntő). — Kocsis Lajos, Mesék: Etimológiai Adattár 501, 93. oldal. — Berze Nagy János, Baranyai népmesék II., (Tehén Jancsi). — Ortutay Gyula, Magyar népköltészet III. Budapest, 1955, (Léi György). — Hegedűs, Moldvai csángó népmesék és beszélgetések, (A medvefiú). — Erdélyi János, Népdalok és Mondák III. Pest, 1848, 319—324. lap. — Kálmány Lajos, Ipolyi Arnold népmesegyűjteménye: MNGY. XIII., Budapest, 1914, 3—9. és 14—19. lap. — Arany László, Eredeti népmesék, Pest, 1862, 202—215. lap. — Kriza János, Székely népköltési Gyűjtemény П., (A tehéntől lett gyermek). — Pfeiffer Júlia, Mese s Lófi Jankuru: Magyar Nyelvőr II., 1873, 370—371. lap. — Gonda Béla, A veres juhocska: Magyar Nyelvőr VII., 1878, 37—38. lap. — Kálmány Lajos, Szeged népe II., Mesék és rokoinneműek, Arad, 1882, 115—118. lap. — Vikár Béla, Somogy megye népköltészete: MNGY. VI., Budapest, 1905, 343—360. lap. — Ösz János, Erős János: Magyar Nyelvőr XXXVII., .1908, 367—371. lap. 20 Mailand Oszkár, Székelyföldi gyűjtés: MNGY. VII., Budapest, 1905, 371—379. lap. — Kálmány Lajos, Hagyományok II., Mesék és rokonneműek, 1—12 és 83—97. lap. — Vikár Béla, Somogy megye népköltése: MNGY. VI., Budapest, 1905, 335—343. lap. — Hegedűs, Moldvai csángó népmesék, (Fehér páhincs). 21 Kálmány Lajos, Ipolyi Arnold népmesegyűjteménye: MNGY. XIII., Budapest, 1914, 19—26. lap. — Gaal György, Magyar népmesegyűjteménye. (Kiadták Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc.) III., 1860, Pest, 112—115. lap. — Kriza János, Székely népköltési gyűjtemény (Borszömü Jankó). — Majláth János, Magyar Regék, mondák és népmesék (Kazinczy Ferenc fordításában kiadta Kazinczy Gábor), Pest, 1864, 187—202. lap. — Kálmány Lajos, Koszorúak az Alföld vad virágaiból, (A ző'd ág). — Kálmány Lajos, Szeged népe I., Arad, 1881, 121—123. lap. — Benedek Elek, Magyar Mese és Mondavilág II., (Erős Pali). — Dégh Linda, Bodrogközi népmesék (Penna Jankó). — Ortutay—Katona, Magyar parasztmesék. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Budapest, 1956, 193—202. lap. — Berze Nagy János, Népmesék Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: MNGY. IX., Budapest, 1907, 23—29. lap. 22 Erdész Sándor, A tüiadérjány esküvője napján, Nyíregyháza, Jósa András Múzeum Adattára 202/1915. lap. 109 •
