A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Hársfalvi Péter: Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában (1753–1848)

amelyben tisztázni igyekezett a város és a nemesek jogviszonyát a váltság utáni időkben. A városi elöljáróság által előterjesztett megállapodásban a következőket olvashatjuk: 1. a nemesek a jelenleg kezükben levő, állami adó alatt nem álló földjeiket továbbra is adómentesen birtokolhatják, s azokat más nemes személyeknek eladhatják; 2. a többi határbeli föld adóköteles marad és az adózás alól semmi módon nem vonható el, még akkor sem, ha nemtelen nemes emberre testálná, vagy házasság útján szállana nemes emberre; sem úgy, hogy a földet birtokoló közrendű ember nemesi szabadságot nyerne, s adósság fejében sem kerülhet újabb föld nemes kezére. Ha mégis ilyen eset előfordulna, a nemes ember köteles lesz az ilyen földet eladni, ellenkező esetben a magistrátus fogja megvenni vagy ela­datni; 3. a váltság szerződés megkötése után a földesurak által gyakorolt jogok a várost, a kommunitást illetik meg, az összes közjövedelem azután is közös marad és beleolvad abba a jelenlegi külön nemesi jövedelem is; 4. a város igazgatásának, kormányzatának szervezete maradjon meg; tehát a választott közönség és a magisztrátus, bíráskodási ügyekben ez utóbbi intézkedjen teljes joggal akkor is, ha a főbíró közterhet viselő, tehát nem nemes személy és a magistrátus legyen a felsőbb helyek előtt is a hitelt érdemlő fórum s a nemesi tanács ne intézked­hessen a választott közönség és a magistrátus nélkül még nemeseket érintő peres vagy egyéb törvényes ügyekben sem; 5. a jövedelmek és a terhek legyenek közösek a nemes és a nem nemes lakosok között, természetesen a törvényben biztosított nemesi jogok tiszteletben tartása mellett; 6. a magistrátus büntesse meg mindazokat a nemes, vagy közrendű személyeket, akik a város érvényben levő statútumai ellen vétenek. Néhány más jelentéktelenebb javaslat után a városi elöljáróság ter­vezetét azzal az ajánlattal fejezi be, hogy a létrejött egyezséget a megye elé kell terjeszteni, megerősítés és jóváhagyás végett. Az elöljáróság előterjesztéséből az a két mozzanat emelkedik ki, mellyel a város és polgári kormányzásnak egységes szervezetét igyekeznek biztosítani, másrészt a városi földeket, mint adóalapot védelmezik a ne­mesi, kuriális földdé való válás, minősülés ellen. Nincs biztos tudomásunk arról, hogy a nemesek ezt az ajánlatot el­utasították volna, de nem tudunk arról sem, hogy a tervezett előzetes megállapodás létre jött volna a.város és a nemesek között. A körülmények­ből azonban azt kell következtetnünk, hogy ilyen megállapodásra nem ke­rült sor. Ha a nemesi testületnek a városhoz intézett válaszát nem is ismerjük, olvashatjuk a nemesek egyik tanácsadójának, Bozóky Istvánnak (aki korábban Szabolcs vármegye tiszti ügyésze is volt) a véleményét, melyben az határozottan arra inti a nyíregyházi nemeseket, ne fogadják el a városi elöljáróság ajánlatát. Bozóky véleményéből az csendül ki, hogy a megegyezésnél elsősorban a nemeseknek van lehetőségük feltéte­leket szabni, mert nélkülük a váltság úgysem történhet meg. Éppen ezért nem lehet megtiltani, hogy nemes ember földet vásároljon, ezt még a ki­10* 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom