A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Nyárády Mihály: A szatmárcsekei református temető fejfái

Levélbeli kérésemre Makkay János debreceni archeológus megnézte a kérdéses fejfát és értesített arról, hogy a fejfán évszám is van, aminek azonban az utolsó tagja rongált. így nem tudja pontosan megállapítani azt sem, hogy az 1872. vagy az 1879. év lett-e rá felvésve? De azt közölte velem, hogy az évszám és az egyéb írásos rész a fejfa felső részén, két vésett ékítmény között található. A fejfán egyébként, (mint azt a rajzról is láthatjuk), eresz nincs. A fejfa lendületes, volutás megoldása feltehetőleg barokkos jellegű: barokkos eredetre is visszavezethető. Díszei a XII. t. 2 alatt láthatók, és az egy középvágású „magyar bajuszos" szatmárcsekei régi fejfa díszeitől jóformán csak mélységükkel és csigás (volutás) végükkel különböznek. A díszeknek a tiszadobi fejfán való elhelyezési módja így a szatmárcsekei fejfadísz alkatára nézve is felvilágosításokat adhat: a dísznek élen (a fejfa homlokzati élén) való elhelyezése mellett tudniillik már minimális lehetőség nyílik arra, hogy a mesterek a díszítéseket a fejfán a barokkra jellemző volutával (esetleg csupán annak egy volutát jelző nagyobb görbületével) fejezzék be. így persze már az sincs kizárva, hogy az utóbb említett szatmárcsekei régi fejfának az egy középvágású „magyar bajusz" dísze és az azt kísérő, sikertelennek (elcsúszónak) látszó „csipkevágásai" a barokkos volutadísz kényszerből leegyszerűsített formái. A tiszadobi újabb temetőrészben a debreceni múzeum említett tiszadobi fejfapéldányának én már csak a korcs utánzatait láttam. A temető régibb részeinek a vizsgálása alkalmával azonban a debreceni Déri Múzeumban levő, ül. a tiszadobi temető mai nap leggyakrabban készített fejfaformája között több átmeneti formát tudtam találni. Ilyenek voltak azok a korhadt betűvetésű XIX. századvégi fejfák, amelyeknél a volutavégek és az azokat kísérő vágások fúrás kíséretében jelentkeztek (60. kép 2). És ilyenek voltak azok a ma is jól olvasható szöveggel ellátott XX. század-eleji fejfák, amelyeknél a felhajló volutavégek ugyancsak fúrással kapcsolatban alakítódtak ki, de amelyeknél a volutavégi vágások már hiányoztak (XIV. t. 2). Valamint azok a fejfák is ilyenek voltak, amelyek a század 20-as, 30-as éveiben már csak faragással készültek (XV. t 1). 60. kép. A legrégibb tiszadobi fejfa (1879) (1). Tiszadobi fejfa a XIX. század végéről (2) 205