A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)
Erdész Sándor: Egy szamosháti termelőszövetkezet mesemondója
követhető életút tulajdonképpen nem más, mint a kezdetben cigányputriban mesélő, végül a „népművészet mestere" címmel kitüntetett mesemondó életútja; tehát Ámi egyre emelkedő mesemondói tekintélye magával hozta az ő társadalmi elismerését is. Természetes, hogy Ámi Lajos kiemelkedésének más okai is voltak. Amit mindenki józan, becsületes embernek tartja, aki munkájában százszázalékig megállja a helyét. Ámi a felszabadulás óta kizárólag földműves munkával foglalkozott, igen szép eredménnyel. A fehérhúsú sertéseire mindig büszke volt. Már az első találkozásaink alkalmával feltűnt nekem, hogy Ami a falusi pénzinség idején, tehát január hónapban, míg a termelési szerződéskötések meg nem indulnak, paraszttársainak többezer forintot tudott kölcsön adni. Kovács Ágnes tyukodi cigány mesemondója, Fábián Árpád — a nagy mesemondói híre mellett — annak köszönhette a tekintélyét, társadalmi megbecsülését, hogy a cigányputri helyébe szép kis parasztházat épített rövid öt esztendő alatt. 15 Kovács Ágnes hasonló jelenséggel találkozott a kolozsmegyei Ketesden is. 16 Ortutay Gyula írja, hogy Fedics Mihály meséinek gyűjtése közben észrevehető volt, hogy a mesemondót akarva-akaratlanul kezdték megbecsülni azok is, akik korábbi tékozló életmódja miatt rossz véleménnyel voltak róla. A gyűjtőnek ilyen kérdéseket adtak fel: „Még mindig tud az öregember mesélni a tanár úrnak? Nem fogy ki az sohasem a szóbul!" Vagy: „Mesél még az öreg? Hogy győzi, hogy győzi?" 17 Pontosan ez történt velem. „Az öreg ámító csak bolondságokat beszél!" — jóakaratú, tréfás figyelmeztetést „Még mindig tud az öreg?" — kérdés váltotta fel, később azonban feszült figyelemmel kísérték azt, hogy ki bírja tovább: a mesemondó a mesével vagy a gyűjtő szamosszegi tartózkodással. A pálmát a magnetofon vitte el, miközben 30 km hangszalagot fogyasztott. Ámi mesemondását természetszerűleg elsősorban a Dózsa Tsz tagsága tartotta számon. „Mennyit mondott ma, Ámi bátyám?"; „Mennyit mondott le eddig összesen?" — kérdések mindennaposak voltak. Ügy érzem, hogy a gyűjtési időszak is hozzájárult Ámi Lajos tekintélyének növeléséhez. A termelőszövetkezeti közösség Ámi Lajos gondolkodásmódját, világnézetét is formálta, éppen ezért a közösségi szellem alakítólag hatott magukra a népmesékre is. Ámi Lajos meséiben lépten-nyomon találkozunk olyan kitételekkel, azaz elemekkel, amelyekről minden bizonnyal megállapítható, hogy a felszabadulás óta vált a néphagyományanyag szerves részévé. Á magyar népmesékbe beszivárgó modern elemekre elsőnek Ortutay Gyula mutatott rá, később ezzel a kérdéssel Bánó István is foglalkozott. 1 * Ámi meséiben is feltalálható modern elemek bemutatására néhány példát közlünk: Ámi Lajos „A királyt koronázni kezdik egy országba" című meséjében igen sok társadalmi vonatkozású részt találunk. Tót Feri mesehős nem engedi meg, hogy új királyt válasszanak. Útnak indul, legyőzi a sár16 Kovács Ágnes szíves szóbeli közlése. 16 Kovács Ágnes, Kalotaszegi népmesék I. Űj Magyar Népköltési Gyűjtemény V. Bp. 1943. 42—51. 17 Ortutay Gyula, Fedics Mihály mesél. Űj Magyar Népköltési Gyűjtemény I. Bp. 1940. 79. 185
